Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)

LÉDERER PÁL: Prostitúció, turizmus, migráció

része tehát nem az „ország" zsebében, hanem magánzsebekben köt ki. S nem is csak abban az értelemben, hogy a befektetéseket többnyire az állani eszközli, a hasznot pedig a magánszektor fölözi le. Pontosabbak ennél a struktúráik okok: 1) az infrastrukturális fejlesztéseket megfelelő technika és kvalifikált szakemberek híján külföldi cégekkel kell - drága pénzért - elvégeztetni; 2) a gazdag Észak légitársaságai, szállodaláncai, utazási irodái vágják zsebre az iparágban mozgó pénzvolumen további 50-60 százalékát vagy még annál többet is (el-Alaoui 2002). A másik, ennél is érdemibb problémát az jelenti, hogy e nézőpont teljesen figyelmen kívül hagyja azt, milyen hatással vannak a turizmus fölfuttatásában érdekelt fejlesztési stratégiák az adott ország általában vett fejlesztési koncepcióira - s így, közvetve, a lakosság megélhetési esélyeire. Persze: épülnek repülőterek, kikötők, kiépül az úthálózat és a kommunikációs vonalak. Lesz víz- és csatornahálózat, egészségügyi ellátórendszer, hiszen ezek híján tömeges turizmus elképzelhetetlen lenne, akármilyen nádszál-dcrekúak legyenek is a lányok, és széles vállúak, keskeny csípőjűek a fiúk. No de ad-e mindez lendületet a többi szektorokban megvalósítható/megvalósítandó fejlesztésnek? Vagy, ellenkezőleg, a turizmus „monokultúrája" visszaszorítja, elsorvasztja-e az egyéb szektorokat, az országot éppen hogy nem a segélyek, támogatások ellenére, hanem emezek egyenes folyományaként téve a gazdag országok kiszolgáltatottjává? Mint ahogy az is teljesen figyelmen kívül marad, milyen kihatásai lehetnek az ilyen típusú gazdasági fejlődésnek egy-egy adott országtáisadalmi fejlődésére.

6 Mely fejlődésnek, egyebek között, az is mutatója lehet, mennyire kényszerül a helyi lakosság a megélhetését - egyéb lehetőség híján - prostitúciós szolgáltatásainak fölkínálása révén biztosítani. • Központi szerepe, fontossága ellenére nem tárgyalhatom itt az őt megillető részletességgel a turizmus „ellentettjének",

7 a migrációnak a problémáját, mely pedig témánktól, még ha annak legszűkkeblűbb értelmezése felől nézzük is, egyszerűen elválaszthatatlan. Amúgy, egyáltalán nem mellesleg, éppen azért bizonyul annak, mert a radikális feminista mozgalom, nagyon határozott politikai érdekektől és indítékoktól mozgattatva, a migrációs jelenség értelmezésének kisajátítására törekszik, hogy ezen keresztül legitimálja a maga o Nem feltétlenül vezet távlatos társadalomfejlődési víziókhoz, ennek ellenére talán gondolkodásra késztet az az információ, hogy egy 18 lyukas golfpálya öntözéséhez napi 6500 m

3 víz kell (valamint rengeteg gyomirtó). A szállodaláncok golfpályáinak működtetése tehát tökéletesen fölboríthatja az adott környék mezőgazdasági termeléshez, illetve lakossági fogyasztáshoz szükséges vízháztartását (el Alaoui, 2002). ? A globális világban a gazdag Északról a szegény Dél felé áramló pihenni vágyó turistatömegnek szimbolikus komplementere a szegény Délről a gazdag Észak felé áramló, munkát kereső migránsok tömege. Szakmailag meglehetősen közhellyé vált az a felismerés, hogy a harmadik világ lakosságának gazdasági ellehetetlenüléséért a globalizáció tehető felelőssé. A kérdésnek ezzel a vonatkozásával (miért?, hogyan?, szükségszerű-e? mit lehet tenni ellene?) azonban itt nem foglalkozhatok.