Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)

LÉDERER PÁL: Prostitúció, turizmus, migráció

Prostitúció, turizmus, migráció (Szociológiai háttérelemek) LÉDERER PÁL A

mikor a radikális feministák a vádlottak padjára ültetik a szextunzmust (s általánosabban: a prostitúciót), a szexturista (s általánosabban: a férfinem) fejéhez azt vágják, hogy szexuális kedvtelései primitívek és önzők, biológiainak álcázott szükségleteit megalázó és embertelen módon elégíti ki. Miért is ne vágnák? A férfi és nő közötti legtermészetesebb viszonyba

1 elvégre a .«^(ualitas) nagyon is beletartozik.

2 Ez a vagdalkozás azonban, ha morális 1 Emlékeztetőül: Marx már a 19. század derekán fölismerte, „(a)z embernek az emberhez való közvetlen, természetes, szükségszerű viszonya a férfinak a nő öz való viszonya ( ) a férfinak a nőhöz való viszonya az embernek az emberhez való legtermészetesebb viszonya" (Marx 1962:68). Fejtegetésében szerepel a következő mondat is, melyet teljes egyetértéssel idézek: „Ebből a viszonyból tehát meg lehet ítélni az ember egész művelődési fokát." 2 Érdemes emlékeztetni a bevezető tanulmányban mondottakra: e hölgyek szerint univerzális érvén nyel mondható ki, hogy a szexben (és a szexualitásban) nem férfi és nő közötti (egyszersmind egyenrang ) viszonyról volt, van és lesz szó, hanem csak olyan önös férfiüzekedésről, amelynek kiszolgálásához, még ha kényszerítés nélkül adja is „beleegyezését" a nő, ahhoz, hogy túlélhesse szolga-mivolta terhes tudomásul vételét, distanciálnia kell magát az aktustól. Egyértelműbben fogalmazva: nő semmilyen kapcsolatfajtában nem élvez eti a férfival való szeretkezést, (Ha mégis így érezne, az nem egyéb „hamistudati jelenségnél", gy szocializálta őt a patriarchalizmus, hogy interiorizálja azt a téveszmét, hogy neki „jó" megfelelnie az önző férfiigénynek. Az Olvasó szíves figyelmébe ajánlom a radikális feminista mozgalom paprikajancsijának, Andrea D orkinnak habzó szájú retorikáját.) Álláspontjukban azonban egy sokkal erősebb állítás is benne foglaltatik: hogy tudniillik még az is kizárt, hogy épeszű nő akár csak „érzelemmentes" és az élvezésre igényt nem támasztó munkatevékenység formájában képesnek bizonyulhatna önként vállalkozni erre.