Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)

JACQUELINE SANCHEZ-TAYLOR: A legjobb barátod a nagy köteg dollárod...

restek kimeríthetetlen tárházáról való »orientalista« álmodozás képezi", el kellene gondolkodniuk azon is, vajon milyen motívumok és vágyfantáziák vezérlik a nyugati világnak azokat a női turistáit, akik „szexuális kalandra éhesek, és az »egzotikus« férfival mint Másikkal való kísérletező kedvű ismerkedés lehetőségét keresik" (Yuval-Davis 1997:52). Végkövetekeztetések E dolgozat a gazdag országokból a gazdaságilag elmaradott országokba utazó, s ott a helyiekkel szexuális kapcsolatra lépő turista férfiak és nők magatartásában és attitűdjeiben mutatkozó hasonlóságokat kívánta nyomatékkal bemutatni. Meg kell jegyeznem, hogy egy sor, nagyon is fontos vonatkozásban a turistanők és helyi férfiak közötti szexuális kapcsolatok interakciós sémája egészen másként alakul, mint a férfi turisták és helybéli nők közötti szexuális kapcsolatokban. Mind Jamaicában, mind a Dominikai Köztársaságban létezik és virul a női prostitúciónak egy hagyományos, formális szervezettségű szektora, amelyet a férfiak - különösen a Dominikai Köztársaságban — rendesen igénybe is vesznek. Ugyancsak létezik mindkét országban a női prostitúciónak az utcai (strichelős) változata, amikor is a nők szabott áron kínálják föl különböző, mindig pontosan megszabott szexuális szolgáltatásaikat: erre is kétségtelen igény mutatkozik a férfi turisták oldaláról. A turistanők igényeinek kielégítésére szolgáló férfi prostitúciónak egyik országban sem létezik ilyen piacgazdasága. A turistanők esetében sokkal kevésbé valószínű, mint a férfiaknál, hogy a helybéliekkel félreérthetetlenül prostitúciós jellegű kapcsolatokba bocsátkozzanak. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a turisták, ha férfiak, mind társadalmi nemi szerepkészletük, mind gazdasági erőforrásaik vonatkozásában, mind pedig faji identitásuk tekintetében egyértelmű erőfölényben vannak a helyi nőkhöz képest; a turisták köré kiépült (mind a szervezett, mind az informális) prostitúciós hálózatban dolgozó nők és lányok nagyon gyakran számolnak be arról, hogy a kuncsaftjaik becsapják őket, bántalmazzák őket, erőszakot követnek el velük szemben. A parti fiúk nincsenek kitéve ilyen értelmű erőszakosságnak és erőszakoskodásnak (SánchezTaylor 1997). S ugyancsak nem kell elszenvedniük azt, amit a férfiakkal prostitúciós ügyleteket bonyolító odavalósi nőknek sajnos igen: a rendőrség zaklatásait és a jogrend szabta retorziókat - ugyanis a prostitúció törvényi szabályozása mindkét országban csak a női szexualitás kontrollálására tart igényt, a férfiakéra nem. Végezetül azt is meg kell még említeni, hogy a női turisták által élvezhető privilégiumok legalábbis részben - társadalmi, gazdasági és politikai státusuk függvényében adottak számukra. Azoknak a nőknek, akik a látogatóként odautazgatás helyett az állandó letelepedést választják, mindkét országban jó esélyük van arra, hogy bizonyos jogaikat és szabadságjogaikat elveszítsék. Egész sor olyan amerikai vagy európai nővel folytathattunk interjúkat, akik - hogy összeházasodjanak (vag)' élettársi kapcsolatban éljenek) itt megismert boyfriend-)ükkel - letelepedtek az országban, most pedig rendkívül kiszolgáltatott helyzetben élnek. Mint