Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)

JACQUELINE SANCHEZ-TAYLOR: A legjobb barátod a nagy köteg dollárod...

nőkkel való szexuális kapcsolatok gazdasági eleme kevésbé „formálisan" elrendezett. Felmérésünk szerint a helyiekkel összefekvő nők 60 százaléka beismeri, hogy a kapcsolatnak volt valamilyen anyagi vonatkozása. Kevéssé valószínű azonban, hogy ez a szám hiteles pontossággal írná le a helyi férfiak számára anyagi hasznot jelentő transzferek tényleges volumenét. Először is nem kizárt, hogy „rosszul" válaszolták meg kérdésünket, amennyiben saját lépéseiket nem úgy értelmezték, mint amivel anyagi segítséget nyújtottak volna. Egyikük például, aki azt válaszolta, hogy semmiféle anyagi támogatást nem nyújtott a partnerének, a későbbiekben elismerte, hogy tetemes összeggel szállt be abba, hogy az illető telkén ház épülhessen. Ezt a döntését azonban „üzleti tranzakciónak" tekintette, nem pedig „ajándékozásnak". Tegyük hozzá mindezekhez még azt is, hogy a parti fiúkkal folytatott interjúkból kiderül: gyakran előfordul, hogy meg sem kísérelnek „szolgáltatásaikért" pénzt kasszírozni a nőtől azelőtt, hogy a nő hazautazott volna. Sok európai és amerikai nő szokott ajándékokat vagy pénzt küldeni jamaikai vagy dominikai boyfriemi-jcnck, és elég sok fiú dicsekszik azzal, hogy időnként egyszerre akár öt nőtől is kap havonta 20 és 100 dollár közötti pénzküldeményeket. Második megjegyezni valónk ezzel kapcsolatban az, hogy kérdezetteink gyakran föl sem fogták, hogy a partnerük hogyan húz belőlük anyagilag hasznot. A parti szépfiúk viszont beavattak minket a trükkjeikbe - a nőt olyan bárba, vendéglőbe, üzletbe kell elkalauzolni, ahol haverok dolgoznak, akik gondoskodnak arról, hogy jelentősen túlszámlázzák a fogyasztást, aztán pedig lehet osztozni a hasznon. Végezetül azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy sok nő egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy mennyire szegény is a szexuális partnere. így hát föl sem tudja fogni, hogy ha hagyja a férfit megfürödni a szállodai szobájában, ha vesz neki egy szendvicset vagy meghívja egy italra, az a férfi számára már „anyagi előnynek" minősül. Egy valami vitathatatlan. Az a nő, aki itt megfordul, ha lefekszik valakivel, akkor annak az „anyagi vonatkozásai" letagadhatatlanok. Ennek ellenére nagyon kevesen tekintik ezt prostitúciónak, mint ahogy a helybéli férfiak sem mindig tekintik annak. A velük készített interjúk során nagyon kevés férfi ismerte be nyíltan, hogy prostituált, selyemfiú, „strandkandúr" lenne. Döntő többségük úgy látja, a hagyományos nemi szerepek megszabta „párkereső" szokásokhoz tartja magát, kidolgozott „ismerkedő szövegekből" és „főzőcskékből" próbálja fölépíteni az udvarlás látszatát, hogy sikerüljön turistanőket fölcsípnie. A világért el nem ismerné, hogy határozottan azzal a céllal környékezi meg őket, hogy valamiféle financiális hasznot húzzon belőlük. Még akkor is ritkán fordul elő, hogy „prostituáltnak" vagy „szexmunkásnak" tartanák magukat, ha egyébként beismerik, hogy sorozatosan valami anyagi és pénzügyi haszon fejében lépnek szexuális kapcsolatra tutistanőkkel, vagy nyíltan beszámolnak róla, milyen stratégia szerint választják ki azokat a nőket, akik valószínűleg „bőkezűnek", „nagyvonalúnak" mutatkoznak majd, milyen stratégiát alkalmaznak arra, hogy pénzt csaljanak ki szexpartnerükből.