A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

HÍREK ES RÉMHÍREK - VÖRÖS BOLDIZSÁR: „Szamuelli repülőgépen Oroszországba szökött"

rc, mellette a felirat: „Te! sötétben bujkáló rémhírterjesztő ellenforradalmár reszkess!" A kortársak és az utókor által is a rendszer első számú vezetőjének tekintett Kun Béla

86 a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács 500-as bizottságának 1919. május 24-ei ülésén elmondott beszédében hosszasan foglalkozott a korabeli rémhírekkel, amelyek szerinte „olyan mértékben terjednek és olyan helyeken terjednek, hogy komoly veszedelmet jelentenek, ha nem szállunk szembe a lehető legetélyesebben ezekkel a rémhirterjesztőkkel és magukkal a rémhírekkel". Kun szerint azzal, hogy a proletariátust hitelesen tájékoztatják a fennálló viszonyokról, sikeresen küzdenek a rendszer destabilizálását alkalmas álhírek ellen. A népbiztos kijelentette: a hamis hitek terjesztőinek az is a céljuk, hogy hiteik eljussanak „oda a frontra is, ahol a mi proletáttestvéreink, ahol ennek a munkástanácsnak tagjai is fegyvetrel a kézben küzdenek a nemzetközi imperializmus, a nemzetközi ellenforradalom ellen, hátha ezek elcsüggednek és megszüntetik azt a küzdelmet, amelyet nekik folytatniuk kell a nemzetközi ellenforradalom sisera hadaival szemben". A probléma elemzésének befejezésénél Kun hangsúlyozta: „Nem azt mondom, hogy a véleményszabadságot kell elnyomni a pártban, hogy a kritika hangját kell elfojtani, de a témhireket, a rémhir terjesztőket tönkre kell tenni."

87 A népbiztos beszédének e részéhez hozzászólók azt fejtegették, hogy kotántsem csak a „burzsoázia" terjeszti az álhíreket: „Ilyeneket tulajdonképen a munkások között is kell keresni, talán még jobban mint a burzsoáziánál" - jelentette ki az egyik felszólaló.

88 Egy másik hozzászóló szetint „Elsősorban konstatálnunk kell, hogy a rémhírterjesztés nem közvetlenül a burzsoáziától ered, hanem a rémhírterjesztők itt vannak közöttünk, innen kell kiindulnunk. (Ugy van!) A rémhírterjesztők azok - valljuk be egészen őszintén, hiszen tele vagyunk kis polgári elemekkel és ez az egyik legnagyobb bajunk - akik az őszi rózsa és a kommunista forradalom után hozzánk kenődtek, ma a szovjet intézményekben ülnek. S amikor egy rémhir kimegy valahová, nem a burzsoáziától, hanem az illetékes embetektől, akik ebben a pillanatban beszéltek Kun Bélával vagy Böhmmel vagy akármelyik népbiztossal, és igy terjed ez kifelé; kis hírekből nagyobbak lesznek, a nagyobbakból még nagyobbak, s akkor elterjednek a rémhírek. Elsősorban a rémhírterjesztők ellen belülről kell véde, • „89 kezni. A kriminalizáláson, a konkrét hírcáfolatokon, az elemzéseken és a nevetségessé tételen túlmenően, a diktatúra illetékesei azzal is igyekeztek küzdeni az álhírek ter85 A plakátot e tanulmány illusztrációjaként adom közre. - A toborzómotívum történetéről ld. Aradi Nóra: toborzás. Uő: A szocialista képzőművészet jelképei. Kossuth - Corvina, h. n, 1974. 237-240. old.; Uő: A Tanácsköztársaság művészete. Magyar művészet 1890-1919.1. Szerk.: Németh Lajos. Akadémiai, Bp, 1981. 621. old. 86 Ld. ehhez: Hajdú Tibor: Kun Béla (1886-1938?). Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. 100 portré a magyar történelemből. Szerk.: Rácz Árpád. Bp, 2002. 279. old. 8/ BFL XVI. 1. f. 1. d. 2. ő. e. 157-163. A beszédnek az álhírekkel foglalkozó elemzését e tanulmány Függelékében közlöm. - Ld. még e tanulmány 51. jegyzetét és a hozzá kapcsolódó főszöveg-részt! as BFLXVI. 1. f. 1. d. 2. ő. e. 178.