A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
HÍREK ES RÉMHÍREK - VÖRÖS BOLDIZSÁR: „Szamuelli repülőgépen Oroszországba szökött"
jesztése, illetve tetjesztői ellen, hogy különféle megnyilatkozásaik - cáfolataik vagy elemzéseik - befejezéseként rendszerint arra buzdították olvasóikat, hallgatónkat, hogy lépjenek fel a hamis hírek továbbítóival szemben. Nemcsak Szamuely Tibor április eleji álhír-cáfolata 90 vagy Kun Béla május 24-ei beszédének vonatkozó része zárult így, hanem például a Népszava április 2-ei számának idézett cikke is: e szerint a Belügyi Népbiztosság „fölhatalmaz mindenkit, hogy ezekkel az emberekkel [ti. a rémhírterjesztőkkel], mint tettenért ellenforradalmárokkal méltó módon járjon el. Vigyázzon mindenki a nyelvére. I la ilyen kósza, felelőtlen témhirt hallunk, ne terjesszük tovább, *>> s • #• •* 1*92 hanem vonjuk felelősségre a hir hozóját. A Közoktatásügyi Népbiztosság által kiadott, már idézett röplap zárómondatai ekként biztatták az olvasót az álhírterjesztők elleni fellépésre: „Aki pedig rémhíreket hall, az ne adja tovább, hanem szörnyülködés helyett válaszoljon egy ökölcsapással az árulónak. Mert mindenki árulója a proletariátusnak, aki most hazug, rémitőhírekkel tölti meg a várost. Az áruló pedig ökölcsapásnál, rúgásnál egyebet nem érdemel." 93 A fentieket áttekintve jól látszik, hogy a Tanácsköztátsaság illetékesei viszonylag rövid idő alatt felmérték: az álhírek terjesztésében - különböző okok következtében - a főváros társadalmának szinte valamennyi csoportja részt vesz, és bár többféle eszközzel küzdöttek a jelenség ellen, a hamis hírek közszájon forogtak a fendszer fennállásának egész ideje alatt. Félelmek, remények, álhírek A 133 nap során Budapesten forgalomba került különféle álhírek, keletkezésük és terjedésük okai tehát foglalkoztatták a korabeli embereket: a döntéshozók körén kívül tevékenykedőket és a diktatúta irányítóit egyaránt. A jelenség vizsgálatánál, elemzésénél pedig nemegyszer azonos vagy hasonló véleményt fogalmazott meg az, aki nem tartozott a tendszer kulcsemberei közé és a Tanácsköztársaság valamelyik illetékese. A hírgyűjtő társaság tagjai, 94 Lowetinszky, 9j a Kun Béla május 24-ei beszédéhez hozzászólók és // burzsoázia osztály harca című Vörös Ujság-ókk szerzője is egyaránt szembesültek azzal a ténnyel, hogy az álhírterjesztés korántsem csupán a „burzsoázia műve": abban a társadalom más csoportjai is részt vesznek. (S míg a hírgyűjtő társaság egyik tagja már a diktatúra bukása után készített feljegyzésében ar89 BFL XVI. 1. f. 1. d. 2. ő. e. 228-229. Az ülésről a Népszavá-baw megjelent tudósítást Id. A rémhírterjesztők ellen, az élelmezés biztosításáért. A budapesti ötszázas Munkástanács ülése. Külföldi üdvözletek. - Kun Béla elvtárs előadói beszéde. - Vita a főváros élelmezéséről. Népszava, 1919. május 25.6-7. old. go Ld. ehhez e tanulmány 67. jegyzetét és a hozzá kapcsolódó főszöveg-részt! 91 Ld. ehhez e tanulmány 87. jegyzetét és a hozzá kapcsolódó főszöveg-részt! 92 Módszeres rémhírterjesztők, I. m, 10. old. 93 PIL Rpgy. 11/25/1919/1168. 94 A tanácsköztársasági hírgyűjteményben sokféle társadalmi csoporthoz tartozó ember szerepel hírforrásként. Ld. PIL 721. f. 1. cs. 278. ő. e. 1-31. 95 Ld. ehhez e tanulmány 54. jegyzetét és a hozzá kapcsolódó főszöveg-részt!
