A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

HÍREK ES RÉMHÍREK - VÖRÖS BOLDIZSÁR: „Szamuelli repülőgépen Oroszországba szökött"

tengerész katona", vagy: június „23. este 8 6. A Baross utcában beszélik, hogy Kun Bélát letartóztatták".

49 Volt rá példa, hogy egy (minden bizonnyal) vidéken keletkezett álhír elterjedt Budapesten is: a híreket gyűjtő tátsaság összeállításában olvasható: június „16. Győrből jelentik: Győrre 2 bombát dobtak s az egész város lángokban áll".

J De előfordult az is, hogy a budapesti álhírek terjedtek el a fővároson kívül, például a fronton: Böhm Vilmos június 21-én, a Tanácsok Országos Gyűlésén legalábbis ezt állította: a vöröskatonák „itthonról kapják a tudatosan gyártott és tudatosan elferdített híreket, amelyek azután megmételyezik a vörös katonákat".

51 Egyes források pedig azt jelzik, hogy a külföldi sajtóban a Tanácsköztársaságról megjelent álhírek eljutottak Budapestté és minden bizonnyal a magyar fővárosból is ketültek ki álhírek külföldre.

52 Mindezek után érdemes idézni azokat a véleményeket, amelyeket a fentiekben bemutatott álhiteket gyűjtő, feljegyző személyek fogalmaztak meg e hírekkel kapcsolatosan, elgondolkozva keletkezésük, terjedésük okain. Berzeviczy Albert például így írt 1919. május 3-ai naplófeljegyzésében: „Csodálatos az ilyen izgalmas idők pszikhologiája! A legmegbízhatóbb szavú, leghiggadtabb embetek valóságos hallucinációk rabjaivá lesznek. A vágy a változás 48 PIL 721. M.cs. 278. o.e. 24. 49 PIL

721.L1.cs.278.o.e.28. so PIL 721. L1.cs. 278. o.e. 23. sí Ló. A Tanácsok Országos Gyűlésének (1919 június 14-1919június23) naplója. Bp., 1919. 195-196. old. Ld. ehhez e tanulmány 87. jegyzetét és a hozzá kapcsolódó főszöveg-részeket! - Ld. még: Tormay Cécile: Bujdosó könyv. A proletárdictalura. II. Pallas irodalmi és nyomdai után gyermekesen könnyenhívőkké teszi az embereket s a betegességig fölfokozza a képzelet működését. így aztán természetes, hogy a kalandos, néha képtelen hírek ép oly könnyen keletkeznek, mint amily gyorsan tetjednek el."

53 Lowetinszky pedig ezt jegyezte fel naplójába június 26-ánál az álhitekről: „Azért jegyzem ezt a sok összeviszaságot, hogy a később olvasó, aki a fejleményeket talán jobban ismeri, láthassa mikép volt megkavarodva a nép és mily vad hirek kerengtek."

54 A hírgyűjtő társaság egyik tagja már a diktatúra bukása után keletkezett tövid írásában ekként fogalmazott: ,/zproletáruralom igazi rémhírkorszak, mert a sajtó meg volt bénítva és így kibontakozhatott a rémhír igazi természete, jellemvonásai: Hogy főleg és általában az elnyomottak, tehát ezúttal a polgárság terjesztették: Okok: a. ) a félelem b. ) általános izgalom és idegesség c. ) a nagy bizonytalanság és tájékozatlanság d. ) ellcnfofradalmi tendenciák Érdekes, hogy mindig a végletek működtek, és e szerint 2 típus van: 1. ) optimista (a diktatúra közeli bukásáról) 2. ) pesszimista rémhírek (a bolsevizmus örökös átkáról). [...] Ma már mulatságos r. t., Bp., 1922. 56., 148-149. old. 52 PIL 721. f. 1. cs. 278. ő. e, passim.; Czillich Anna: I. m., 82. old. Ellenforradalmi rágalmak a Vörös Hadseregről. Böhm elvtárs hadseregfőparancsnok távirata Kun elvtárshoz. Vörös Újság, 1919. június 7. 2. old. A bécsi burzsoásajtó... Népszava, 1919. július 31.1-2. old. 53 Berzeviczy Albert: I. m., 764-765. old. 54 Lowetinszky János József: I. m., sztl.