A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - MÁTAY MÓNIKA: Agycentizők a századfordulón

Bár kevés magyar tudós végzett a bűnözőkkel kapcsolatosan önálló kraniológiai kutatást, de akadt néhány vállalkozó. Közéjük tartozott Moravcsik Ernő Emil elmeorvos, egyetemi tanár, aki a budapesti királyi törvényszéknél a letartóztatottak és elítéltek megfigyelő osztályának vezetője, a Jogászegylet börtönügyi bizottságának tagja, és az 1892-ben Btüsszelben rendezett nemzetközi bűnügyi kongresszus elnöke volt. Saját eredményekre támaszkodhatott, miközben nagyon visszafogott maradt a bűnözőkkel kapcsolatos véleményének k i fe j t é s é b e n. A fogságban fejlődő elmebetegségről címmel közteadott értekezésében egyfelől bírálja az olasz kriminálantropológust túlzásaiéit, ugyanakkor méltatja a bűnözés és az elmebetegség közötti szoros összefüggés felismeréséért: „... a beteg elméjű egyének inkább vannak diszponálva a bűntettek elkövetésére, mint a normálisak"/'

2 Moravcsik - részben saját vizsgálati eredményeire támaszkodva - hosszú listát állított össze a bűntettesek testi rendellenességeiről. Bár az általa felsorakoztatott típusos jegyek nagyjából megegyeznek a Lombroso-féle stigmákkal, óvakodott attól, hogy erre felhívja a figyelmet.

6

' Kollégájához hasonlóan jár el Bűben László márianosztrai fegyházorvos, aki 65 ói A szövegben mindössze három mérési eredményre hivatkozik, ami azért különös, mert óriási, körülbelül 10 000 koponyából álló gyűjteménnyel rendelkezett. Ráadásul Török behatóan foglalkozott a kraniometria módszertani megújításával. Egyetlen, grót Széchenyi Béla kelet-ázsiai utazása során szerzett ajnó koponyáról 700 oldalas értekezést írt -12 éven át. Lásd: Török Aurél: Egy Jázó szigetbeliÁjnó koponyájáról. Bp., 1892. 62 Moravcsik Ernő Emil: A fogságban fejlődő elmebetegségről. Lloyd, Bp., 1901. női elítélt antropometriai adatait veti egybe Lombroso eredményeivel.

6 Azt találta, hogy a magyar bűnöző nők feje feltűnően rövid, atcuk széles, fejkerületük pedig nagyobb olaszországi társaikénál, és inkább a németek és az oroszok méreteivel egyezik meg. Emellett rendszertelen mensttuáció, a szülők alkoholizmusa, hisztériás betegségek és alacsony szellemi képesség jellemzi őket. A márianoszttai foglyokon tehát felismerhetőek bizonyos öröklött bűntettes stigmák, bár a környezeti hatások sem hagyhatnak figyelmen kívül. Mégis, a végső konklúzió megfogalmazásával, az adatok értelmezésével, saját kutatási eredményeinek a Lombroso-féle bűnügyi antropológiával történő összevetésével adós maradt a szerző. Lanfenauer Károly egyetemi tanár, a lipótmezei Országos Tébolyda másodorvosa Moritz Benedikt nyomán gonosztevők agyának vizsgálatával kísérletezett.

6

'

3 V. J. 25 éves elmebeteg gyújtogató agyának alapos tanulmányozása kapcsán arra a következtetéste jut, hogy Benedikt felfedezései, például az, mely szerint a bűnözők agyának felületén az árkok „túlfejlettek", helytállóak. Emellett V. J. agyteketvényei az átlagoshoz képest vaskosabbak, míg homloklebenye - amint ez egyes emlősöknél, pél63 Több oldalon ismerteti a koponya, az arc, a homlok rendellenességeit (hegyes fül, hiányos bajusz és szakáll), és az egyéb, bűnözőkre jellemző tulajdonságokat (obszcén tetoválás, színvakság, korai nemi ösztön, ferde gerinc, ferde penis, balkezűség, stb.). Lásd Moravcsik Ernő: I. m., 4-6. old. e-i Bűben László: Méregkeverőnők Magyarországon az utolsó 40 év alatt. In Kriminái-anthropológiai szemelvények. Stephaneum, Bp., 1912.