A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
HÍREK ES RÉMHÍREK - BUZINKAY GÉZA: A bűnügyi hír, a riporter és a rendőr
A századfordulón a neves pesri riporterek fizetése már személyre szabottan igen magas is lehetett, hiszen ekkor már az újságíró pálya olyan kiemelkedő egyéniségei működtek riporterként, mint Fröhlich János, a Nemzet majd Az Újság rendőri tudósítója, később a Rendőri Rovatvezetők Szindikátusának elnöke, illetve a Kinoriport nevű dokumentum- és riportfilm készítő vállalat alapítója az első világháború alatt 24 , vagy Ballá Jenő, a Budapest, a Kis Újság, Az Est és Az Újság riportere, és az 1920-as évek közepén a Magyar Detektiv című lap szerkesztője. Csupán felsorolásként még néhányolyan név, akiknek működéséről is tudunk: Lenkey Gusztáv {Magyar Hírlap, utóbb a Pesti Hírlap szetkesztője), Clair Vilmos {Budapesti Hírlap, egyébként a Párbajkódex szerzője is), Szenes Béla {ANap). Az 1910-es évekből tovább folytatható a felsorolás: Iletényi Imre (később budapesti főkapitány-helyettes), Tábori Kötnél {Pesti Napló), Nádas Sándor {A Nap), Szamosi Armand {Az Újság), Garay Ferenc {Tolnai Világlapja, Pesti Hírlap), Göndör Ferenc {Népszava), Tarján Vilmos {Magyar Hírlap, majd Az Est, 1920-tól pedig a New York kávéház bérlője). Emellett érdemes megemlíteni Az Est többi riporterét, Adorján Andort, Kéri Pált, Fényes Lászlót, Seres Lászlót, Szabó Lászlót és Pásztor Árpádot. Ok a kivételek, mert vagy könyveket is írtak, vagy egyikük-másikuk lapszerkesztő lett, s az őrizte meg emléküket. A többségnek azonban, aki megmaradt pusztán riporternek, gyors elfelejtés lett a sorsa. A rendőrség kiegyezése a sajtóval A rendőrség, a rendőr, illetve a magyar újságíró kapcsolata nem indult tiszta lappal. Eredendően nem egyszerűen az államhatalom nyers megjelenése egyfelől, illetve a nyilvánosság őrzője és szolgálója másfelől állt szemben egymással, hanem a rendőrséget vagy úgy ismerte meg a magyar társadalom, mint korrupt városi intézményt, vagy mint a bécsi udvar titkosrendőrségét és besúgói hálózatát. Ezen a súlyos tehertételen kívül, amely előítéletként tovább is élt, a kiegyezés megkötése után bő egy évtizedig a sajtónak csak alkalmi szereplője volt a rendőrség, amiben szerepet játszott több más ok mellett az is, hogy megszűnt a rendőrség cenzúrahatósági szerepe, vagyis radikálisan csökkent az ütközési felület. Egy-egy rendőrségi eseményen kívül talán a legtöbbször Thaisz Elek szetepelt a hírlapokban. Tény, hogy pattiarchális jelleggel működött az általa vezetett, sokáig még önkormányzati (és nem állami) rendőrség, de egy gyors növekedésű nagyváros igényeit felismerő szetvezés első lépéseit ő tette meg már a városegyesítés, 1873. előtti években a központi nyomozóosztály és a hozzá tartozó bűnügyi nyilvántartás első formáinak felállításával. 25 Rendőreinek egy része hírhedten korrupt volt, amit a sajtó sűrűn felhánytorgatott, és ezt természetesen őrá magáta is rávetítették, nem kis részben házasságából kiindulva, amelyet az egyik ismert fővárosi nyilvánosház tulajdo24 Magyar Életrajzi Lexikon, I. Akadémiai, Bp., 1967. 25 A fővárosi rendőrség története (1914-ig). 547. old.; Nemeskürty István: A mozgóképtől a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: filmművészetig. Magvető, Bp., 1961. Rendőrség), Bp., 1995. 186-187. old. 378-379. old.
