A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

HÍREK ES RÉMHÍREK - BUZINKAY GÉZA: A bűnügyi hír, a riporter és a rendőr

A századfordulón a neves pesri riporte­rek fizetése már személyre szabottan igen magas is lehetett, hiszen ekkor már az új­ságíró pálya olyan kiemelkedő egyéniségei működtek riporterként, mint Fröhlich Já­nos, a Nemzet majd Az Újság rendőri tudósí­tója, később a Rendőri Rovatvezetők Szin­dikátusának elnöke, illetve a Kinoriport nevű dokumentum- és riportfilm készítő vállalat alapítója az első világháború alatt 24 , vagy Ballá Jenő, a Budapest, a Kis Újság, Az Est és Az Újság riportere, és az 1920-as évek közepén a Magyar Detektiv című lap szer­kesztője. Csupán felsorolásként még né­hányolyan név, akiknek működéséről is tu­dunk: Lenkey Gusztáv {Magyar Hírlap, utóbb a Pesti Hírlap szetkesztője), Clair Vil­mos {Budapesti Hírlap, egyébként a Párbaj­kódex szerzője is), Szenes Béla {ANap). Az 1910-es évekből tovább folytatható a felso­rolás: Iletényi Imre (később budapesti fő­kapitány-helyettes), Tábori Kötnél {Pesti Napló), Nádas Sándor {A Nap), Szamosi Armand {Az Újság), Garay Ferenc {Tolnai Világlapja, Pesti Hírlap), Göndör Ferenc {Népszava), Tarján Vilmos {Magyar Hírlap, majd Az Est, 1920-tól pedig a New York ká­véház bérlője). Emellett érdemes megem­líteni Az Est többi riporterét, Adorján An­dort, Kéri Pált, Fényes Lászlót, Seres Lászlót, Szabó Lászlót és Pásztor Árpádot. Ok a kivételek, mert vagy könyveket is ír­tak, vagy egyikük-másikuk lapszerkesztő lett, s az őrizte meg emléküket. A többség­nek azonban, aki megmaradt pusztán ripor­ternek, gyors elfelejtés lett a sorsa. A rendőrség kiegyezése a sajtóval A rendőrség, a rendőr, illetve a magyar új­ságíró kapcsolata nem indult tiszta lappal. Eredendően nem egyszerűen az államhata­lom nyers megjelenése egyfelől, illetve a nyilvánosság őrzője és szolgálója másfelől állt szemben egymással, hanem a rendőrsé­get vagy úgy ismerte meg a magyar társada­lom, mint korrupt városi intézményt, vagy mint a bécsi udvar titkosrendőrségét és be­súgói hálózatát. Ezen a súlyos tehertételen kívül, amely előítéletként tovább is élt, a kiegyezés megkötése után bő egy évtizedig a sajtónak csak alkalmi szereplője volt a rendőrség, amiben szerepet játszott több más ok mellett az is, hogy megszűnt a rend­őrség cenzúrahatósági szerepe, vagyis radi­kálisan csökkent az ütközési felület. Egy-egy rendőrségi eseményen kívül talán a legtöbbször Thaisz Elek szetepelt a hír­lapokban. Tény, hogy pattiarchális jelleg­gel működött az általa vezetett, sokáig még önkormányzati (és nem állami) rendőrség, de egy gyors növekedésű nagyváros igénye­it felismerő szetvezés első lépéseit ő tette meg már a városegyesítés, 1873. előtti években a központi nyomozóosztály és a hozzá tartozó bűnügyi nyilvántartás első formáinak felállításával. 25 Rendőreinek egy része hírhedten korrupt volt, amit a sajtó sűrűn felhánytorgatott, és ezt természete­sen őrá magáta is rávetítették, nem kis részben házasságából kiindulva, amelyet az egyik ismert fővárosi nyilvánosház tulajdo­24 Magyar Életrajzi Lexikon, I. Akadémiai, Bp., 1967. 25 A fővárosi rendőrség története (1914-ig). 547. old.; Nemeskürty István: A mozgóképtől a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: filmművészetig. Magvető, Bp., 1961. Rendőrség), Bp., 1995. 186-187. old. 378-379. old.

Next

/
Thumbnails
Contents