A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

HÍREK ES RÉMHÍREK - BUZINKAY GÉZA: A bűnügyi hír, a riporter és a rendőr

nosnőjével kötött. ' (Mi tagadás, ez mai összeférhetetlenségi ízlésünket tekintve valóban különleges esetnek nevezhető.) A sajtó hajtóvadászatait követő gyakori sajtópereknek legalábbis kétesélyes volt a kimenetele. Az 1870-es évek közepén még a Vasárnapi Újság is gyakran közölt efféle hí­reket: „Thaisz Elek sajtópörét Czappel Károly, a 'P. Lloyd' munkatársa ellen szept. 23-án tárgyalták az esküdtszék előtt. Okot szolgáltatott e sajtóperre az említett lap azon közleménye, hogy a hatósági közegek a piaczokon mindenféle zsarolásokat űz­nek. Az. esküdtszék nem talált rágalmat e közleményben s vádlottat 11 szóval 1 elle­nében felmentette, s a főkapitányt 50 fo­rint 82. kr. eljárási költségben elmarasztal­ta." 27 Viszont a nagyrészt levéltári adatok alapján készült legújabb történeti feldolgo­zás szerint a főkapitány „sorra megnyerte" a rágalmazási pereket „a minősíthetetlen hangon támadó sajtó ellen", és személy szerint őrá egyetlen korrupciós vádat sem sikerült rábizonyítani. 28 Mindenestre az ál­lásából többször felfüggesztett főkapitányt csak 1885-ben váltotta fel az akkorra három éve már „államrendőrség" élén egy újabb, a sajtóval való viszonyt rendezni képes új fő­kapitány, Török János. Kinevezését köve­tően a legsürgősebben létrehozta a rendőr­ségi sajtószolgálatot az új rendőrkapitány­ság Zrínyi utcai epületében, az egykori Eu­rópa Szállóban, amelynek ugyan csak egyetlen szobát és két személyt biztosított - Gatlathy Ódon kapitány vezette, Aszalay Antal rendőrbiztos tartotta a tájékoztató­kat -, de ez is előrelépés volt a korábbiak­hoz képest. Tőreik János főkapitánysága idején jelent meg a Borsszem Jankó egyik legnépszerűbb és leghosszabb életű, hétről hétre megjelenő figurája, Mihaszna András *r 29 0 ­rendőr. Ennek a figurának a megformálá­sa arra mutat, hogy kezdett inkább kedvelt, bár komikus figura lenni a „biztos úr", mintsem ellenség lett volna. Már 1873 végétől gyakorlattá vált, hogy a napi fontosabb eseményekről összefogla­ló írásos jelentést kell adni a főkapitány­nak, amelyet neki déli 1 óráig kellett továb­bítania a Belügyminisztériumba. 30 Ezek­nek a jelentéseknek az anyagához szerve­zetlenül, csak személyes kapcsolatok útján juthattak hozzá az újságírók. Ez a helyzet változott meg 1885 végén, a rendőrségi tá­jékoztatás, a sajtószolgálat megszervezésé­vel. A fogadó fél, az újságírók részéről ez azonnal mintegy kiváltságszerzési reakciót váltotta ki: megszerveződött két egymással szembenálló csoport, az egy évtizedig összetartó „nagy kartell" a Pester loyd , az Egyetértés, a Neues Pester Journal és a Budapes­ti Hírlap tekintélyes tudósítóiból (Szvobo­da Lajos, Barna Izidor, Eichner Soma és Révész Gyula), illetve a fiatalok, a kezdők 31 „kis kartellja '. A sajtószolgálatnál az „Aszalay bácsi"-ként emlegetett - tehát kedvelt - nyomozó tartotta a napi egy tájé­26 Thaisz Elek működésének részletes leírására és értékelésére vonatkozólag Id. Rendőrség, i. m., 190-239. old. 27 asárnapi Újság, 1875/39. 620. old. 28 Rendőrség, i. m., 190-192. old. 29 Mokány Bérezi és Spitzig lezig, ore ábormöga többiek... A magyar társadalom figurái az előlapokban i860 és 1918 között. Válogatta, az utószót és jegyzeteket írta Buzinkay Géza. Magvető, Bp., 1988. 743. old. 3o Magyar Országos Levéltár K-148-1873-XIV-6, 3309; idézi Rendőrség, i. m., 213. old.

Next

/
Thumbnails
Contents