A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A BŰNÖSÖK METAFORÁI - VARGHA DÓRA: A bűn medikalizálása
nek nem szakértő otvos, hanem kontárok általi gyógyítása annyira el lenne terjedve, mint a venereus betegségeknél". 101 A kuruzslók működése rendkívül megnehezíti az orvosok munkáját még ebben a „felvilágosult" században is: a szégyenérzet erősebbnek bizonyul, mint a gyógyulás vágya. Ebben persze az orvosi szakirodalomnak is jelentős szerepe van. Ugyan az orvosok a kuruzslókra panaszkodnak, de semmit sem tesznek annak érdekében, hogy az előítéletes szemlélet megváltozzon. A népszerű orvosi könyvecskék, közegészségügyi iratok és a jogi szabályozás szorosan összekapcsolja és megerősíti az erkölcstelenség és a nemi betegségek terjedésének képzettársítását. A prostitúció az erkölcstelenség és a fertőzés egyértelmű megnyilvánulása és szimbóluma: stigmatizál, fenyegeti a társadalmat és szabályozást igényel. Egyes orvosok a nemi betegségek egyetlen okának a prostitúciót tartják - ha nem lenne prostitúció, akkor nemi betegségek sem lennének: „A titkos betegségek egyáltalán csak ott léptek fel, a hol az emberek az erkölcstelenség útjára léptek. Minél jobban terjed a prostitutió, annál elválaszthatatlanabbul van vele összekötve a fertőző betegség." 1 A szakvélemények túlnyomó többsége szerint a bűn, az erkölcsi fertő, azaz a prostitúció és a nemi bajok melegágya egyértelműen a metropolisz. Ugyanakkor Pataki Dániel, az orvosok és természetvizsgálók ötödik, 1844-ben ren101 Marchalkó Tamás: I. m., 91. old. 102 Dr. med. F. W. Müller: Mené, Teke!, Upharsin! Ein erstes Wort über die sittlichen Mängel unserer Zeit, zumal die Prostitution. Regensburg, 1891. Idézi Molnár Lajos: I. m., 61. old. dezett nagygyűlésén atta hívja fel a figyelmet, hogy vidéken sokkal jobban pusztít a szifilisz, mint a nagyvárosban. Ennek elsődleges okát azonban ugyanúgy az erkölcsi lazasággal magyarázza, mint azok, akik a betegség terjedésének fő helyszínéül a nagyvárost jelölik meg. Ráadásul vidéken a szifilisz súlyosabb eseteit regiszttálták, mint a nagyobb településeken. Hogyan kerül tehát vidékre a kór, és miért jelentkezik súlyosabb formában? Pataki szerint a városokban szigorúbb és hatékonyabb a rendőri szabályozás, míg faluhelyen, bár bordélyházak nem működnek, mégis akadnak „erkölcsileg elaljasodott nők", akik terjesztik a betegséget. Emellett a szifilisz vidéki elharapódzásának okául a szegénységet, a tudatlanságot, a rossz életkötülményeket, az orvosok felkészületlenségét és az alkoholizmust jelöli meg. A tiszta vidék, mint ideál, akkor tartható fenn, ha a fertő a nagyvárosból érkezik: a közkedvelt magyarázat szerint a nemi betegségeket az oda vetődött gazdák és a meggondolatlan fiatalok hurcolják magukkal. Veszélyben forognak azok a gazdák, akik a városban adják el terményüket, majd a siketes üzletet a kocsmában ünneplik meg. Szilézy Sámuel szetint az alkohol befolyása alatt álló férfiak esélytelenek a prostituált csábításával szemben, aki könnyen megfertőzi a naiv falusi férfiút: „Számtalan nőtelen vagy néha házas emberek is, kik termesztményüket árulandók, Pesttejőnek, itten tossz társaság által 103 Pataki Dániel: A'bujakórnak a' vidékekben/' uralkodása 's ennek lehető kiirtása. A magyar orvosok és természetvizsgálók Kolozsvárott tartott 5. nagy gyűlésének munkálatai 1844. Szőcs József és Brassai Samu, Kolozsvár, 1845.176-182. old.
