A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A LÁTHATÓ BŰN - ALBERTINI BÉLA: Az első magyar „szociofotó" album
fiatal pedagógus írás- és szervezőképességére. Huszár Károly négy nappal huszadik születésnapja előtt, 1902. szeptember 6-án a Néppárt-„politikai, társadalmi és közgazdasági kath. népújság, megjelenik minden szombaton tizenhat oldalnyi terjedelemben" - felelős szerkesztőjeként jegyzi a lapot (főszerkesztő: Rakovszky István). A liberalizmus- és szocializmus-ellenes, antiszemita szellemiségű lap 15 fényképeket is közöl. (A Néppárt 1910. január elsejétől Népújság elnevezéssel folytatta munkáját.) 1903-ban jelenik meg Huszár második „röpirata" Kormik sebe és a nyomor vámszedői címmel, amelyben a zsidóságot és a szocialista eszméket kárhoztatja. 16 1910-től Sárvát néppárti országgyűlési képviselője. 1911-ben beszédet mond a Tisztelt Házban a szabadkőművesség ellen. 17 Valószínűleg ezzel a szerepléssel függ össze, hogy datálás nélkül egy kis füzete is megjelenik (// szabadkéhníívesség nemzeti veszedelem), amelyben a szerző neve alatt már szerepel az országgyűlési képviselői titulus. Témánk szempontjából fontos, hogy Huszár Károly újsága 1912 karácsonyától a Képes Hírlap elnevezésű melléklappal bővül, amely nevéhez híven fényképfogyasztó (bár grafikákat is köztead a szövegek élénkítésére). „A Népújság vasárnaponként megjelenő családi melléklete" beharangozásaként Huszár Károly szerkesztő és Molnárjános kiadó többek között az alábbiakat mondja 1912. december 14-én a főlapban: „A Képes Hírlap-bari gyönyörű 8-10 illusztráció, vagyis fénykép lesz a hét legérdekesebb eseményeiről." 19 A Képes Hírlap első számában a szerkesztő Huszár így fogalmaz: „A bogárhátú házikókban nemcsak a politikai küzdelmekről, a szociális harcokról, a törvényekről, a gazdálkodásról akarnak olvasni, hanem kedélyes szórakozást, szép képeket, étdekes regényeket, tanulságos ismeretterjesztő cikkeket is keresnek a lapjukban." Huszár az első világháborúban önkéntesként szolgál. 1918 őszén már a kultuszminiszteri bársonyszék közelében van, de ezt A magyar értelmiség elzsidósodása. Népújság, 1911. december 23. 2-3. old. Huszár Károly: Korunk sebe és a nyomor vámszedői. Szerző, Stephaneaum, Bp., [1902]. 16 old. „A kóserszociálista [sic!] népbujtók ügyesen ki tudják használni a nép szorult helyzetét. Akkor izgatnak, gyűléseznek legszorgalmasabban, mikor a tömeg nyomora legnagyobb. Olyan rémesen leírják a nép siralmas helyzetét, hogy a hiszékeny hallgatót csakhamar megejti szavuk. (9. old.) [...] Mi nekünk nem kell a Marx zsidó. Jézus a mi eszményünk. A keresztény igazságok, a keresztény erkölcs, a keresztény vallás, a szeretet, az igazságosság és a kölcsönös méltányosság segíthetnek csak az emberiség bajain" (11. old.) [Kiemelések a szerzőtől - A. B.]. Huszár Károly sárvári képviselő országgyűlési beszéde a szabadkőmívesség ellen. Népújság, 1911. április 8. 3-4. old. i e Huszár Károly: A szabadkőmívesség nemzeti veszedelem, Élet ny., Bp., [191?]. 32. old. „Mint az aranka a lóherében, mint a rozsda a vetésben, mint a gyilkos bacilusok a véredényekben úgy pusztít az emberi társadalomban eqy láthatatlan titokzatos, bujkáló kórság: a szabadkőmívesség. (3. old.) [...] Mióta megkezdődött a páholyokba a zsidó bevándorlás, folyton agresszívebb, keresztényellenesebb, destruktívabb és tolakodóbb lett a szabadkőmívesség" (10. old.) [Kiemelések a szerzőtől - A. B.]. 19 Népújság,^ 2. december 14.12. old. 20 Huszár Károly: [Előszó]. Képes Hírlap, 1912. december 21.1. old.
