A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
BŰNÖK ÉS SZÁMOK - HORVÁTH J. ANDRÁS: Költői látomás - főkapitányi láttamozási a „Híd-avatás" alakjai
szobájában sem -, bogy szobalányként egyik kollégájától kért volna effajta fura szívességet. Ezt követően pedig „... testvérnénje nevére szóló levelet adott át egy hordárnak, s kiíván a bort, egy revolverből halálos golyót röpített agyába" - adja tudtul a jelentés. Teréz végső, határozott, rendelkező, mondhatni „úrias" gesztusai: föl re ndelt bor, menesztett levél, hatékony fegyverhasználat (csak mellékesen: az év során a tűzfegyvert választó férfiak harmada volt képtelen ilyen módon végezni magával!) - a korszak ismert női magatartási sablonjait tekintve egyrészt egyfajta atipikus férfias attitűdről, másrészt, valamiféle „interstratikus" kultutális hatásról árulkodnak. Mi sem állott távolabb viszont Tisza László inasától, mint a határozottság. A 23 éves Schuller János ugyanis május 16-án szintén a Kerepesi úti Hattyúban - jutott atra a hirtelen elhatározásra, hogy szerephez juttatja azt a bizonyos „puszta tőrt". A férfias döfés azonban enyhe szúrássá szelídült, s a magát már meggondolt inas végül is sérülten kopogtatott be a Dob utca 2. szám alatti kedveséhez, ahonnan menten, ám még időben a Rókus kórházba szállították. 33 2. Morális deficitek, indulati hátterű pá? 'kapcsolati konfliktusok („Én hű valék a kézfogásig S elvette Alfréd a húgom'!" Eltűnnek mind, a járt uton.) 33 BFL VI.1 ,-b. 187. május 17-ei főkapitányi napijelentés. 34 Munkás-Heti-Krónika, 1876. január 9.; Dürkheim, Émile: I. m., 65. old.; Stk 18. 50. old. („Én a szemétmet félrehagytam, És íme, az lőn bosszuló: Most vőlegényem a folyó.") A szépirodalmi alkotások gyakori témái — hűtlenség, csalfaság, állhatatlanság - a korszak tragikus kimenetelűvé fajult valóságos hétköznapi konfliktusainak is általános motívumai voltak. Már a kortátsaknak is feltűnt - s a mi adataink is ezt támasztják alá -, hogy a társadalom felsőbb rétegei nagyobb arányban emeltek kezet magukra. 34 Viszont az igen alacsony státuszúak - csavatgók, koldusok, cselédek - eltérő életkeretek között kibontakozó, ám hasonló mértékű veszélyeztetettsége is több ízben megfogalmazódott. 35 A katonaszeretője által megejtett, majd elhagyott cseléd sablonosnak ható szomotútöfténete a vizsgálatunk tárgyát képező dokumentációs anyagból is elénk bukkan. A Zemplén megyei Szavinóban született, görög katolikus vallású, 24 esztendős Koncz Anna „... szerencsétlen szerelmi viszonya miatt kísérletté meg - az öngyilkosságot -, miután egy katona kedvesétől teherbe esett, s az most elhagyta". Rejtélyes szeteket használtak ekkoriban méteggyanánt, így nem tudhatjuk, mi lehetett az a „villó oldat", amelyet december 7-én délben felhajtott a galádul cserbenhagyott hajadon, ám még idejében ketült a Rókus kórházba. Különösen szúrta a szemét némely puritán erkölcsű korabeli társadalomkritikusnak az efféle „bakaMari" kapcsolat, mert ezekben eleve ez egymás iránti felelőtlenség veszélyforrását 35 Munkás-Heti-Krónika, 1876. április 16.; Dobrászky Péter: I. m. 18. old. so BFL VI.1 ,b. 1877. december 8 ai főkapitányi napijelentés.