A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

BŰNÖK ÉS SZÁMOK - HORVÁTH J. ANDRÁS: Költői látomás - főkapitányi láttamozási a „Híd-avatás" alakjai

cs rossz példáját látták. „A katona cs cselédosztály rendesen nagy külfénnyel és cifra színekben jár-kcl, anélkül azonban, hogy jellemképződésük szilárd alapokon nyu37 godnék..." - állapította meg egyikük. Nem volt leányálom pesti cselédeknek lenni ekkoriban, hiszen „reggel fölzavarják jókor, mosdatni kell a gyerekeket, dolgozni délig, délben azután adnak ételt, amilyentől a kutya is elszaladna, hajszolják éjfélig, azután kell még csak sikálnia, mosogatnia. ... harmadik, negyedik emeletté hurcolni egész nap azt a tenger sok vizet..." - figyelmezteti eljövendő sorsára a cselédnek jelentkező Borist a sokat megért Kerekes Orzsi kávémérő Az eladó leány című, színre • * *s 38 t nem került népszínműben. Am, hogy még a cselédsors súlyos társadalmi meghatározottságai sem voltak képesek minden esetben áthatolhatatlan falat emelni az igaz emberi gesztusok útjába, erre utal Beischlág Katalin esete is. A 18 éves hartai születésű szobalány bizonyosan nem a rossz bánásmód miatt ölte magát a Dunába március 26-án korán reggel, mert mielőtt eltávozott szolgálati helyéről, a Régiposta utca 8. szám alól, gazdasszonyátől egy leveiben „érzékeny ' búcsút vett. Tekintettel arra, hogy a fegyverviselés ekkoriban még nem volt engedélyhez kötve, az új találmánynak számító tevolvetek könnyen változtathatták tragikussá a mindennapos élettátsi civakodást. Ez volt a helyzet a Budapesti Géptéglagyár 28 éves éjjeliőre, Nebelka János esetében is, aki ré37 Dobránszky Péter: I. m., 21. old. 3d BFL IV. 1403. n. Népszínművek. 35. sz. Az eladó leány. 39 BFL VI.1 .b. 1877. március 27-ei főkapitányi napijelentés. szegen szájba lőtte magát a „... közte és a vele szerelmi viszonyban élő kedvese közt történt pörlekedés miatt...".

40 Az élettársi kapcsolaton belüli érzelmi megrázkódtatások, s az ezek következtében 1877 folyamán bekövetkezett öngyilkosságok is igazolni látszanak azt a megállapítást, amely szetint inkább a család, semmint maga a házasság tekintendő védettséget biztosító tényezőnek.

41 A szép lassacskán, szinte észtevétlenül felhalmozódó, majd elviselhetetlenné váló házastársak közötti feszültség hirtelen végzetes kisüléséről tudósít az október 22-ének hajnali óráiban, a Belváros Zöldfa utca 21. szám alatt bekövetkezett tragédia esetfelvételi jegyzőkönyve is. Az élete teljében lévő, ausztriai születésű, katolikus Sterle Mihály vállalkozó már napok óta dédelgette önpusztító tervét. Három nappal korábban ugyanis - „... anélkül, hogy nejével bármi rosszat is sejtetett volna..."-, odahagyván a hitvesi ágyat, éjszakára áthurcolkodott egy külön oldalszobába. A baljóslatú, csendes akció alapos elhatározást takart: a megcsömörlött vállalkozó ugyanis „... először mindkét kezén az ütereket, azután pedig torkát egy borotvával ügy elmetszette, hogy a nagy mérvű vérvesztés következtében, mire az oldalszobában fekvő neje a hörgésre felébredt ... dacára a gyors orvosi segélynek, pár perc múlva meghalt."

42 „Nejével való meghasonlás"-át jelöli meg a rendőrségi forrás egy másik tehetős « BFL VI. 1.b. 1877. június 25-ei főkapitányi napijelentés. 41 Dürkheim, Émile: I. m., 176. old.; 186. old.; 189. old. 42 BFL VI.1 .b. 1877. október 22-ei főkapitányi napijelentés.