A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
BŰNÖK ÉS SZÁMOK - HORVÁTH J. ANDRÁS: Költői látomás - főkapitányi láttamozási a „Híd-avatás" alakjai
dolatlanui" elkövetett cselekmények pillanatszerűségéhez illeszkedő módon szinte alig hagy gondolkodási időt az olvasó számára. Ezzel látszólag az abban az időben az öngyilkosságok magyarázataként különösen népszetű „pillanatnyi elmezavar" tézisét erősíti, viszont az esetek versszakokat áttörő tagolásával, továbbá a szinte egymás sarkára hágó leugrálás tumultuozitásának érzékeltetésével a végzetszerűségre utal. 19 Már Riedl Frigyes felhívta a Figyelmet arra, hogy az Arany-balladák formai sajátosságai, szerkezetük szorosan kapcsolódik a mondandó „tartalmi elemeihez", mintegy abból nő ki. 20 Jelen esetben az archaikus-irracionális haláltánc-motívum végzetszerűségének formai eszközökkel történő érzékeltetése mellett a társadalmi típusokat, illetve szituációkat megtestesítő öngyilkosok odavetett, nyegle félmondatai szándékoznak utalni az erkölcsileg kifogásolható korábbi személyes döntések végzetes következményére, ennek egyben az áldozat által történő „elfogadási kötelezettségére". A vízbe ugró nő öngyilkossági kísérlete - jeladás vagy hisztéria? Arany János költői víziója már csak azért sem „vizionálás", mivel való igaz, hogy kiemelt szerepet játszott az önként választott halálnemek között a vízbe fúlás. Pontosan ugyanannyian kíséreltek meg és hajtottak is végte öngyilkosságot a Dunába ugrás révén, mint tűzfegyverek által. A ig A „pillanatnyi elmezavar"-tézis megalkotója: Jean E. D. Esquirol francia orvos (1772-1840) volt. 20 Riedl Frigyes: Arany János. Bp., 1957. 233. old. Margit-hídról 1877-ben hat személy vetette le magát. Míg a férfiak esetében azonban a vízhalál az esetek oroszlánrészében nem csupán fenyegetőzés, a környezet számára leadott egyfajta jelzés volt csupán, hanem végleges döntés, a nők viszont - úgy tűnik - gyakrabban használták afféle „vészjelzőként ' a főváros hömpölygő szimbólumát. A kilenc hölgy közül csupán ötnek állapítható meg a tátsadalmi helyzete. A 35 év átlagéletkorú, jobbára az alsóbb társadalmi rétegekhez sorolható nevelőnő, munkásnő, napszámos és cseléd, egy kivétellel, nem is hídról, hanem csak úgy a pattról vetette magát hét esetben a hűs nyári vagy őszi, s csak egy ízben a jeges téli habok közé. Csupán Bogdán Mária, 17 esztendős cselédlány választotta tettének elkövetéséhez a rizikós Margit-hidat - ám merő véletlenségből „a Császárfürdőhöz közlekedő csavargőzös épp ott haladván el, személyzete kifogta, s így nevezett nő még életben szállíttatott a Rókus kórházba" - szól a gyanútlan főkapitánysági jelentés. 22 A hivatalos irat a motivációt homályban hagyja, de talán segíthet a korabeli művészi invenció. Nem tűnik erőltetettnek az 188l-es népszínházi népszínmúpályázatra beküldött egyik pályamű hasonló jelenetének felidézése. Ebben ugyanis a lelketlen külvárosi asztalosmestet apa által hazulról elzavart s cselédnek állni kényszerülő Julis veti le magát a Margit-hídról, nem tudván elviselni az elvetemült intrikák nyomán félrevezetett szerelme átkát. Afféle prózai csavargőzös helyett a darabban persze gáláns hírlapíró veti magát a habokba, hogy meg21 Kezdi Balázs: I. m., 44. skk. 22 BFL VI.1.D. 1877. július 26-ai főkapitányi napijelentés.
