Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

Előszó

kávéházi termek, lóversenyterek, kaszinók, sétányok és közparkok, megnyílnak a magánházak: polgári otthonok és fényes paloták ajtói. És előlépnek a régi pesti emberek: nemesek, polgárok és főurak; magyarok, németek és zsidók, újítók és hagyományvezéreltek, művészek és politikusok, társaságszervezők és társaságkedvelők. Rég elfelejtettek és ma is ismertek. Munkánkat a Polgárosodás, akkulturááó, modernizáció. Műveltség és társadalom Magyarországon a XIX-XX. században címmel a Nemzeti Kulturális és Fejlesztési Programok 2001. évi pályázatán támogatást nyert kutatási terv részfeladataként kezdtük meg. A szerteágazó terv - amelynek megvalósítását az ELTE Művelődéstörténeti Tanszéke több egyetemi tanszékkel közösen vállalta - első pillantásra talán periferikusnak tetsző szeletét választottuk, de szilárd meggyőződésünk volt, hogy a polgárosodás történetének széles körű feltárásában nagy jelentőségük lehet a társas kapcsolatok, a viselkedési normák és szokások alakulását feltáró-rekonstruáló tanulmányoknak. Tisztában voltunk azzal, hogy forrásaink nagy része (magániratok, sajtóközlemények, köz- és szépirodalmi művek) meglehetősen nagy értelmezési szabadságot enged meg, s arra törekedtünk, hogy szempontjaink illeszkedjenek a hazai és külföldi társadalom-, eszme-, mentalitás-, magánélet-, nevelés- és nőtörténeti kutatások szempontjaihoz. Kutatásaink és elemzéseink első összefoglalásaként 2004 márciusában, a 100 éves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ünnepi rendezvényeinek sorába illesztve, a könyvtár Budapest Gyűjteményével közösen, A 19. századi buda-pesti társasélel színterei és szereplői címmel kétnapos konferenciát rendeztünk. Összeállításunk e konferencia anyagán alapul Budapesten, 2004. július 30-án Fábri Anna