Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

WAKTOR ANDREA: „Kegyelmes Büzérnagy!... Én ábrándozom a bécsi szép napokról."

avatottság érzésével terjesztettek azok, • * 5 akiknek módjukban állt részt venni rajta. Ahogyan telt-múlt az idö, a házigazda alakja körül egész legendáfium keletkezett, amelyet későbbi korokban is szívesen emlegettek. A szűk belső kör leginkább a diákegyletek és az asztaltársaságok mintájára jött létre, kicsit a titkos társaságok beavatott elzártságát is hordozta. A lassan, fokozatosan kiépülő második kört saját lakásában a maga képére formálta Thallóczy, s ezzel elérte, hogy a zárt magánszférából, a titkos társaság-létből hamarosan a társasági rendezvények, a politikai fehér abroszos társasági vacsorák irányába nyíljon ki az általa összehívott társaság. Ezek a nyilvánosabb, a középréteg társadalmi hagyományához jobban közelítő, műsoros társasági estek, ahol hölgytársaság is jelen lehetett, sokkal szokványosabb, ismerősebb jegyeket mutattak. Minda kétfajta összejövetel azonban a házigazda különcködő személye miatt is eltért a megszokottól, sajátos ízt kapott. A Thallóczy-féle vacsorák nagyon népszerűek voltak a kortársak körében. Ezért ha a századfordulón egy magyar ember Bécsbe látogatott és kellő kapcsolatokkal rendelkezett, bizonyosan megfotdult Thallóczy Lajos ungarngassei, majd traungassei otthonában, részt vehetett egy jó vacsorán, és élvezhette a fontosságnak, sokféleségnek azt az atmoszféráját, ami ennek a háznak a sajátja volt. A felhasznált források kérdése „12-ig diktáltam neki s még amellett azt sem tudom, hogy mit használhatok belőle."

6 A forrásanyag, amelyet a Thallóczy körüli bécsi magyar társaság történetének feldolgozására felhasználtam, alapvetően két részre osztható: a kortárs forrásokra, valamint a későbbi visszaemlékezésekre. Előbbiekhez tartozik a baráti kör levelezése és Thallóczy Lajos naplója, amelyet az 1890-es évektől vezetett. Egyrészt komoly forráshasználati problémát okozott, hogy mind a levelek, mind a napló nagyon szétszórtan elhelyezkedő, aprólékosan összerakható információkat tartalmaz a késői olvasó számára, a kívülállónak nehezen megfejthető személyekre, történésekre való utalással. Jellemző például, hogy általában beceneveken, ragadványneveken írnak egymásról, s ezek még csak nem is állandóak, hanem főleg Thallóczy kedve szerint váltogatja őket.

7 Másrészt pedig a fennmaradt több száz levél írója személyes véleményét, beállítottságát rögzíti, amelyek összevetése, összehasonlítása aprólékos feladat. A források másik csoportja, a visszaemlékezések számtalan elfogultságot tartalmaznak, hiszen Thallóczy személyisége igencsak megosztotta a kortátsakat. A főbb visszaemlékezések a titkáta által létrehozott baráti társaság kiadványaiként 5 Különleges, történeti szempontból forrásként nehezen használható írás Jékely Zoltán Bécsi bolondjárás című műve (Bp., Magvető, 1963.), amelyre Ujváry Gábor hívta fel a figyelmemet. A 8. fejezetben a „Magyar ház rejtelmei" címen nyilvánvalóan Thallóczyt és körét írja le. A Traungassét név szerint említi, Thallóczy Vaskóczy Döme néven szerepel. Rengeteg apróság egyezik, amit a levelekből tudunk a házról, de miután nem ismerem a pontos forrását, honnan, kitől szerezte Jékely az értesüléseit, nem tekinthetem hiteles leírásnak. 6 Thallóczy Lajos levele Takáts Sándorhoz, 1914. március 1., OSZK, Kézirattár, Levelestár, 11. levél.