Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

WAKTOR ANDREA: „Kegyelmes Büzérnagy!... Én ábrándozom a bécsi szép napokról."

jelentek meg, s szintén nem mentesek el­fogult értékelésektől, ha nem is feltétlenül Thallóczy alakját tekintve, de a körben résztvevő kortársak szerepének értékelé­sében bizonyosan. A bécsi magyar kör kialakulásának folyamata A Bécsbe legkorábban érkező alapító tag, aki később meghatározója is letta körnek a névadó Thallóczy Lajos mellett, Károlyi Árpád volt. Az 1853-ban született történet­tudós Nagykőrösön végezte a gimnáziu­mot, ahol Szilágyi Sándor tanítványa volt, aki a tehetséges fiatalembet sorsát később is egyengette. Minden más ifjú hívénél job­ban szerette 8 , s a nem túl jó anyagi körül­mények között élő ifjú joghallgatót egy ösz­töndíj segítségével Bécsbe küldette. így 1875-től a nagyhírű tudományos intézet, az Institut für Osterreichische Geschichts­forschung hallgatói közé került. Az érzé­keny fiatalember egyáltalán nem érezte jól magát Bécsben, bár a tudományos intézet sok értékes tanulnivalóval látta el, de baráti bizalmas nélkül, erős honvággyal küzdve, magyarként perifériára szorulva roppant el­hagyatottságban élt. „Dacára, hogy a közös ügyes monarchia legnépesebb városában vagyok, úgy tetszik, mintha egy kietlen 7 Jellemző a sokfajta, a kortársaknak is szinte átláthatatlan becézési módra, hogy amikor Peregrin Jánost felkérték 1922-ben a napló gyorsírásos részeinek átírására, magánszorgalomból készített egy listát is a kötetekben szereplő becenevek feloldására. Már ebben a Thallóczy halálához közeleső időben készülő listán is találhatóak olyan nevek, amelyekről nem tudták pontosan, kit takarnak. A lista az OSZK Kézirattárában található, pusztában, lakásnélküli territóriumon bo­lyonganék" 9 - írta Szilágyinak. Rövidesen, 1877-ben a bécsi levéltár aspiránsa lett, de a csekély fizetés és a még mindig erős hon­vágy miatt a bécsi tartózkodást csak átme­neti időszaknak szánta, egész további éle­tében hazakészült. Főképpen egyetemi tanári állásra vágyott volna, de amikor 1892-ben, Salamon Ferenc halála után vég­re meghívták a pesti egyetemre, mégsem fogadhatta el a katedrát a felajánlott kevés fizetés miatt. Ekkor lett Bécsben levéltári aligazgató. 1903-ban, Pauler Gyula halála­kor bizonyára Thallóczy közbenjárására fel­ajánlották neki az Országos Levéltár igaz­gatói tisztségét. Az 50 éves, erősen nagyot­halló Károlyi azonban már nem tudta a le­hetőséget elfogadni, nem akart ój hivatali viszonyokhoz hozzászokni, s így egészen haláláig Bécsben maradt. Társasági helyzetében akkor követke­zett be változás, amikor 1885-ben Thal­lóczy Lajos is megérkezett Bécsbe. Öt még Budapestről, Szilágyi Sándor köréből is­merte, mindketten tanítványának számí­tottak. A bécsi évek alatt is élénk levele­zésben maradtak „principálisukkal" ahogy Thallóczy szólítja leveleiben mesterét, Szilágyi pedig a legtöbbször Thallóczy la­kásán szállt meg, amikor Bécsben járt. A bécsi évek alatt fűződött szorosabbra a két tanítvány barátsága, nagyra becsülték és Fond XI/1.134. Néhány példa a listáról: Bunkuku ­Jungerth Mihály, Szalontót - Fejérpataky László, Főpapnő - gr. Teleki Sándorné, Hugyecz - Hodinka Antal, Noszkó - Csontosi János, Oszip - Szinnyey József, Podesta - Bárczy István. 8 Angyal Dávid: Károlyi Árpád. Emlékbeszédek, 23/12., 7. old. 9 Angyal Dávid: Károlyi Árpád. Emlékbeszédek, 23/12., 8. old.

Next

/
Thumbnails
Contents