Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

CSÁSZTVAY TÜNDE: Szalon-Garnitúra

vele. A korábban szívvel felkínált szellemi és anyagi segítséget visszamenőleg lehet ál­dozatnak érezni. Lehet őszintén úgy gon­dolni, hogy míg a beindítás időszakában ­bezzeg - mindig szükség volt rá, addig a si­keres megvalósulási folyamatban már nem tartanak igényt sem a segítségére, sem a személyére, és lehet úgy látni, hogy az el­vesztett képviselőséggel (előtte pedig az önként feladott hírlapszerkesztéssel, a ke­vesebb regényírással) megsokasodott sza­badidő minden eltelt perce a feleslegessé­get és az odahaza elvesztett szeretetet is bizonyítja. Ebben a lelkiállapotban minden újabb közeledési kísérlet a családhoz, a tár­sasághoz még nagyobb jelentőséget kapott, mert egyben sok egyébbel is terhelődött; a Fényképezik a Feszty-szalont Petőfi Irodalmi Múzeum „A Rajza utca lakói már semmiképp sem érthették meg egymást. "

Next

/
Thumbnails
Contents