Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
DEDE FRANCISKA: A szalonember: Justh Zsigmond
rizsban. Az étkezéseken (villásreggelin, teán és ebéden) kívül a magyar fővárosban is összegyűlnek egy-egy hölgynél a fogadónapokon vagy este a bálok, estélyek idején. Az esti összejöveteleken táncolnak, az egyszerűbb találkozási alkalmak során (maguk) zenélnek vagy hangversenyt hallgatnak (Justh - mint megjegyzi - ilyenkor nemegyszer „elmenekült"), s természetesen - társalognak. Beszélgetnek a trónörökös halálról, analizálják a jelenlévőket, szó kerülhet utazásról, közös - külföldi - ismerősökről, és - olykor - a művészetről. „De íme eg>' pár kép: A salon közepén egy óriási nagy dívánon egymás mellett Sarolta és Irma. Az előbbi az udvari gyászt a legstrictebben megtartván (csak máj. 5 én jár le) a legesleglehetetlenebb ruhában, fekete kesztyűk, tollak, fekete legyező. Csak néhány régiesen foglalt ékszer díszíti, egyéb semmi. Igen fontoskodva beszél a necpáli és tótprónai ezer ügybajról, majd a megyei dolgokhoz fog, meg arról kezd beszélni, mikor itt a világban Kárász Imrével (a negyvenes évek derekán) cotillonozott. A másik sarokban Anna ugyancsak mély gyászban, sápadtan, gyermekszemekkel, amelyekből harminc év tapasztalatlansága beszél, oldalán Margit és Felicic olyan toilettekben, amelyek majd általános divattá Pesten a jövő év végén fognak jönni — A zongoránál Latinovich Régine felteszi csíptetőjét és magyar nótákat követ el bácskaiasan, duhajul — néha néha Anna félénken, Sarolta néni elbámulva, Irma grófné szemrehányólag tekint felé — " 2 A Hazai Napló helyszínei és alakjai - a párizsi feljegyzések szereplőihez hasonlóan - időnként különböző folyóiratokban megjelent cikkeiben is visszatérnek. Nemcsak az irodalmi, zenei és képzőművészeti élet jeles alakjairól (és barátairól) írt, 63 hanem a társasági élet képviselőit is bemutatta a nagyközönségnek (részben követendő példaként), így gróf Károlyi Melindát vagy éppen Csáky Albinnét. Emellett a naplóban is többször jellemzi a hölgyeket a szalonokban és a társasági életben betöltött valós vagy lehetséges helvük és szerepük sze• „ 64 nnt. Szoros kapcsolatot ápol a művészi körökkel. Jókai és a Feszty-házaspár közeli barátai, pesti tartózkodása során van, hogy a Sváb-hegyi villában lakik, és rendszeres vendég a Bajza utcai lakásban is 65 , ahol nemcsak szerzőkkel, hanem színésznőkkel is találkozik. Jó ismerőse például Jászai Mari, akiről cikket is ír, s akit a naplóban is megörökít. Egy séta kapcsán cg)' két évvel korábbi különös kirándulás emlékét idézi fel, amikor hét színésznővel (köztük Jászaival) ellátogatott a budai tébolydába. Wohl Jankával és annak két vendégével Zala György szobrászművész műtermét keresi fel. Barátaival rendszeresen jár cigányzenét hallgatni. „Udvari muzsikusa" Rácz Pali, de szívesen hallgatja az idős Boka Jánost is. 62 Justh Zsigmond naplója..., 339. old. 63 Néhány példa a teljesség igénye nélkül: Aggházy Károly. Wohl Stefanie, Mednyánszky László, Reviczky Gyula, Czóbel Minka. ei Vadnay Margitról azt írja, hogy „tudományát salon-aprópénzre tudja felváltani [...] arra született, hogy salonja legyen". Justh Zsigmond naplója..., 328. old. 65 Czóbel Minka Bajza-utca 21 című írásában idézi fel a Feszty-szalont. Koszorú, 1938-39.147-152. old.
