Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

BORBÍRÓ FANNI: „Csevegés, zene és egy kis tea..."

ném Z[ichy]-t - most szeretném jobban, hogy mint páter familiast ösmerem. Nagyon kedves család, a grófnő csinos és kellemes."

32 Zichy mellett a másik zenészbarát Hubay Jenő volt, akinek még a kiházasítását is félig-meddig Janka végezte - legalábbis az érintett leány apja ezt feltételezte róla. Cebrián gróf lánya, Róza ugyanis (akinek állítólag maga Justh is udvarolt) Janka egyik estélyen ismerkedett meg Hubayval. Ahogy Janka írta: „Képzelje, az öreg engem okoz a Hubay dologért és az én soiréemat, melyen maga is jelen volt. Holott a soirée után, ő maga még 2szer hítta meg Hubayt - utoljára kis soiréeba, amikor maga is ott volt és R. és Jenő másfél órát egyedül beszélgettek a zongoránál és tisztábajöttek egymással."

33 A lány apja sokáig megtiltotta, hogy a fiatalok találkozzanak, végül mégis kénytelen volt engedni a szerelmeseknek, akik aztán hamarosan össze is házasodtak. A szűk baráti kör mellett a Wohl-nővéreknek évtizedeken keresztül visszatérő vendége volt sok előkelő család is, így a Bcrzeviczyek, a Csákyak, a Dessevvffyek, Bohusok, Bethlenek, a Forgách, Jankovich, Keglevich, Korbay, Kenessey, Vay és Wilczek család, Dókusné, Karacsay Clémence, Blaskovich Miklósné, Forinyákné, Türrné. A főúri látogatók mellett nagyon jól érezték magukat Wohléknál a konzulok is, így Feridonn bej vagy a Cantacuzene család, akik azt mondták, olyan jövés-menés van a nővéreknél, mint egy követségen. A már korábban említett munkatársakon kívül is számos művész, író tisztelte meg Wohlék otthonát, így Greguss Ágost, 32 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, é.n. november 23. (1889 után) Győry Vilmos, Szász Károly, Ballagi Mór, Fraknói Vilmos, Rosty Pál, Kandó Kálmán, Vámbéry Armin, Stróbl Alajos, Zala György. A több évtized alatt különböző korosztályok jelen voltak, az idősebb generációból említést érdemel Arany János és Liszt Ferenc, aki - Justh Zsigmond elmondása szerint - utolsó éveit a két nővér társaságában töltötte. Abban az időben, amikor már egyre többet volt Magyarországon, heti egyszer-kétszer a Wohl lányoknál maradt estére, és sokszor játszott is nekik, akik igazi zeneértőként élvezték az estét. A házigazdák Láthattuk, a Wohl-nővérek társasága elég vegyes volt, mégse kerülhetett be közéjük akárki, hiszen ha egy társaság túl nyitott, akkor nincs elég presztízse. „A szalontartás művészete nem az ajtót kinyitni, hanem becsukni tudni." A Wohl-lányoknál nem az előkelő származás volt a feltétel a bekerüléshez, hanem a műveltség, tájékozottság, szórakoztatókészség - mint a klasszikus 18. századi francia szalonokban. A sajtóban a szalonról megjelent írások viszont sajátos helyzetet teremtettek: a szalont nyitottabbá tették, hiszen az olvasó is valamiképpen a társaság tagja lett, miközben természetesen mégsem jutott be közéjük. Ezek a cikkek az egyszerű olvasó kíváncsiságát, hírvagy inkább pletykaigényét elégítették ki, miközben terjesztették a jó ízlést és jó modort. A jó társasághoz azonban nemcsak művelt, szellemes vendégek kellenek, hanem 33 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, é.n. december 14.