Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

MERÉNYI HAJNALKA: A Pulszky-Szalon

de a pénz egyre késett, Trefort kerülni kezdte Pulszkyt, aki bosszankodva vette tudomásul, hogy Trefort - nem először nem tartja a szavát. Azonban nem egy esetben mégiscsak segített Trefort a Pulszkyaknak, ha nem is az apának, a fiúnak. Feltehető ugyanis, hogy nagyrészt a családi kapcsolatnak köszönhette a fiatal Pulszky Ágost az egyetemi katedrát. Később pedig a kis Pulszky számos volt iskolatársát juttatta egyetemi álláshoz a papán és Treforton keresztül. Mikszáth Kálmán meséli el, hogy amikor Pulszky Ágost egyetemi professzor lett, a fiatal jogvégzettek valósággal „vérszemet kaptak", tömegesen folyamodtak Treforthoz. „Trefort pedig kénytelen kinevezni valamennyit, mert ily argumentummal állanak elő: ha már Pulszky Guszti is azzá lehetett! S a miniszter ilyenkor mindig találva érzi magát.... Szegény Trefort valahányszor fiatal egyetemi tanárt lát valahol, mindig megrázkódik és felsóhajt: Fz is a kis Pulszkyval járt iskolába!"

47 Ez - és minden bizonnyal számos más eset is - mutatja, hog)' Pulszkynak, más okok mellett, saját és gyermekei érvényesüléséért is érdekében állt a nem kevés fáradsággal és anyagi áldozattal járó szalon fenntartása. Az 1880-as évek elejére azonban sok minden megváltozott: Pulszky maga megöregedett, közel állt a hetvenhez, fárasztotta már a nagyobb társaság; gyermekei a maguk útját járták már, több vagy kevesebb sikerrel, de jórészt önállóan; az apa háttérbe húzódott a politikában is, hogy nagyobbik fiának helyet csináljon; Polyxéna férjhez ment, azontúl a saját családja foglalta le - az öreg Pulszkynak egyre inkább terhére volt a szalon, megszüntette hát. Pedig valószínűleg továbbra is voltak szép számmal idősebb és ifjabb tudósok, művészek, akiknek Pulszky szalonjába járni a magas színvonalú társalgás mellett presztízst is jelentett. Maga Pulszky azonban mindinkább visszahúzódott a társaságtól: 1884-ben újra megnősült, és második feleségével, Geszner Rózával visszavonultan éltek. Az idősödő Pulszky így tekintett vissza mindarra, amit életében elért: „Sokkal többet fogtam életemben, mint hog}' bármily szakban kitűnőt tehettem volna. ... Kivívtam mindig az okos emberek méltánylását, de többet soha sem... szükségesnek tartanak kortársaim közéletiekben, de aligha szeretnek. Az ifjabb nemzedék inkább ragaszkodik hozzám és ezzel megelégszem."

48 Pulszky és az ifjabb nemzedék jó kapcsolatában pedig minden bizonnyal döntő szerepe volt annak, hogy Pulszky egy évtizeden át vendégül látta a fiatalokat a „szellemi világ önállóságát megtestesítő"

49 Pulszkv-szalonban. 17 Mikszáth, 56. old. 48 Pulszky szavait Szilágyi János György idézi, Szilágyi, i. m., 32. old. « Szilágyi, 31. old.