Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

BORBÍRÓ FANNI: „Csevegés, zene és egy kis tea..."

Janka és Stephanie „Csevegés, zene és egy csésze tea" A Wohl-nővérek a pesti társaséletben BORBÍRÓ FANNI A Wohl-nővérek: Janka (1846-1901) és Stephanie (1848-1889) kitüntetett szerepet töltöttek be a 19. század harmadik harmadának budapesti társaséletében. Kiváló társadalmi kapcsolatokkal rendelkeztek, barátaik és közeli ismerőseik legtöbbje a származási és szellemi elit ismert képviselője volt, irodalmi-közírói munkásságuk, széleskörű, nyugat-európai színvonalú műveltségük pedig megbecsülést szetzett számukra a nagyközönség előtt is. A szakirodalom, a kortársak, sőt maguk a szervezők is egyenesen „Wohl-szalonról" beszélnek, bár levelezésükből kiderül, hogy az összejövetelek gyakorisága és jellege változatos képet mutatott: időnként nagyszabású rendezvények, máskot csak baráti beszélgetések zajlottak a két nővér Nádor utcai lakásában. Származásukat tekintve nem tartoztak az előkelő világhoz. Zsidó eredetű családban születtek, apjuk otvos (vagy csak honvéd felcser) volt, anyjuk Brunszvik Teréz barátnője, „művelt, öntudatos asszony", aki lányait már az evangélikus hitben nevelte. Janka tizenöt évesen, 1861-ben adta közre első verseskötetét, amelynek kiadását Jókai Mór segítette, s már ekkor baráti kapcsolatot ápolt Arany Jánossal (és közben talán titkon szerelmes volt a költőbe). Zongoraművésznek készült, de túl félénk volt a szerepléshez, így költő, író, műfordító és szerkesztő lett belőle. O volt az első írónő, akit fordítással hivatalosan megbízott a Tudományos Akadémia. Dickens, Georges Sand, Sainte-Beuve számos művét ő tolmácsolta a magyar olvasóközönségnek. Stephanie már igen fiatalon regéket, mesé-