Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

FÁBRI ANNA: „Eszmesúrlódások"

eléggé beigazolja, hogy gr. Andrássy Gyula nem tévedett, midőn salonja által eleget óhajtott tenni a kor kívánalmainak." 38 Mindent egybevetve azonban, a könyv tanúsága szerint, az előkelők társasága rendkívül zárt és csaknem homogén világ, amely szigetszerűen különül el az elitek más csoportjaitól. „... a budapesti highlife azon 122 családból áll, amelynél a főrangú mamák világba lépő comtesskáikat bemu­tatni comme il faut dolognak ismerik. Tár­sadalmi elemzés alatt e végeredmény oda fut ki, hogy a budapesti highlife-ben ez idő szerint csak egyetlenegy köznemes úri csa­lád szerepel 39 , a többi 121 pedig főrangú család, vagy legalább is olyan, amelyben legalább a mama főrangú. Természetesen nem tartozik bele a budapesti highlife-be minden mágnás, aki Budapesten lakik, csak azért mert mágnás." Noha A budapesti társaság szerzője szerint a „gentry" is - követve a mágnásokat - el­kasztosodott, mégis többen közülük az „eszmesúrlódás", a kapcsolatteremtés elő­segítését tartják legfőbb társaséleti kötele­zettségüknek. „Az előkelő nemes családok közöl ez értelemben tartanak salont Ma­gyarország fővárosában: Péchy Tamás, Beniczky Ferenc [Pest megyei főispán, a kor legsikeresebb írónőjének, Bajza Lenké­nek férje 41 ], Bohus Szögyéni Antónia [a vi­lágosi kastély egykori úrnője, a nőegyesüle­ti tevékenységek egyik legfőbb támogató­ja], Rudnay Józsefek [Veres Pálné veje és lánya, Veres Szilárda telente a pesti Borz utcában irodalmi szalont működtetett], Tóth Lőrinc kúriai tanácselnök" és mások. Közülük is kiemelkedik a Fővárosi Lapok szerkesztője, „Vadnay Károly, ki Jókai Mór után jelenleg legtekintélyesebb szépiro­dalmi írónk és publicistánk és szellemdús neje gyakran fogadják salonjukban Lisztet is, amivel Budapesten kevés salon dicse­kedhetik. A külföldi nevezetesebb írók, ha Budapestre jönnek - miután Jókai maga salont nem tart - elsősorban szintén Vad­nayéknál igyekeznek magukat, mint irodal­mi gócpontban bemutatni." 42 A „gentry"-hez sorolja a szerző a neves orvos- és sebészdoktort, a zsidó születésű, (nemrégiben) magyar nemességet nyert Korányi Frigyest is, aki „igen díszes salont tart, amelyben megfordulnak nemcsak az úgynevezett gentryből, de a highlifeből is." (Fontosnak tartja még megjegyezni, hogy Kotányi felesége Bónis Sámuel kúriai bíró lánya, anyósa pedig „Darvas Erzsébet úrnő, egyike a régi jó magyar világ legszívélye­sebb és legérdekesebb előkelő nemes I »43 X asszonyainak .) A származási, szellemi és vagyoni elitek (általában vett) elkülönüléséért, amelyről több helyütt is elmarasztaló szavakat olvas­hatunk A budapesti társaság lapjain, egyértel­műen a származási elit(ek) elzárkózó maga­tartását teszi felelőssé a szerző. A vagyoni 38 Lm., 371. old. 39 A híres lótenyésztő és futtató Blaskovich Ernő öccséről, Miklósról és feleségéről, Edelspacher Mariannáról van szó. 40 Lm., 417. old. 41 A szerző szerint Angelo de Gubernatis, a La Hongrie politique et sociale írója főként Beniczkyék szalonjában tájékozódott a magyar társasági élet viszonyairól. Lm., 426. old. 42 Lm., 426. old. 43 Lm., 427. old.

Next

/
Thumbnails
Contents