Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
FÁBRI ANNA: „Eszmesúrlódások"
elit tagjait általában egyáltalán nem fogadja be a High Life, a kevés kivételek egyike a budapesti „pénzvilág" élén álló Wodiáner család, és különösen a báró Wodiáner Albert által képviselt főúri ág, valamint a Harkányi fivérek, Frigyes és Károly, akiknek estélyeit „a highlife és a gentry tagjai egyiránt előszeretettel látogatják". A pénzvilág előkelői nemcsak bőkezű mecénásokként tűnnek fel a könyv lapjain; arra is készen állnak, hogy, ha szükséges, átvállalják a társasági reprezentáció feladatát és költségeit, és megmentsék a nemzet jó hírét. „Midőn Madame Adam Budapesten járt - meséli a szerző -, nem nyílt föl e nagybefolyású francia írónő, Szeged e bőkezű jótevője 45 előtt egyetlen egy magyar főúri szalon ajtaja sem. (...) Hogyan fogadhatnánk mi el egy nőt, akinek apja csak orvos volt, mégpedig a »de« szócska nélkül, a férje pedig mindössze csak rendőrfőnök volt, szintén a »de« szócska nélkül! (...) így tűnődhettek némelyek a budapesti highlife-ben. Harkányiakat nem feszélyezték efféle cseh-spanyol tekintetek, hanem (..) fényes estélyt adtak Madame Adam tiszteletére..." 46 A továbbiakból kiderül, hogy Wahrmann Mór, a Lipótváros - némi túlzással szólva - örökös országgyűlési képviselője, a Lloyd Társulat és a pesti izraelita hitközség elnöke „szintúgy megmentette (...) európaias voltunk becsületét" 1876-ban, amikor nemzetközi tudóskongresszus ülésezett Budapesten. „Az előkelő társaságban nagy volt az érdektelenség, azt hitték, hogy a »representatio« fogalma nem azt jelenti, hogy sereg »pedans roturier« kedvéért representáljon a főúri világ. (...) Szerencsére itt volt Wahrmann Mór. Megnyitotta ő a salonját nekik és megvendégelte őket díszes svábhegyi villájában emberségesen." Wahrmannról egyébként fontosnak tartja megemlíteni, hogy „nagyon szívesen elmennek az ő ebédjeire, estélyeire a főrangú urak, de őt meghívni nemigen van napirenden Bizonyos tekintetben tehát mintha mi sem változott volna az 1850-es évek óta, amikor többen is a főúri körök társaséleti bezárkózását, illetve érzéketlenségét bírálták, s egyedül a nemesi és honorátior értelmiségiekben látták a nyitottabb, a nemzeti érdeket és a szellemi értékeket egyaránt reprezentáló társasélet megteremtésének és fenntartásának zálogát. Mindenképpen új fejlemény azonban a pénzvilág jeleseinek hasonló törekvése, amelyet A budapesti társaság szerzője megelégedéssel, egyszersmind a High Life bírálatának nyílt szándékával hozott olvasói tudomására. Noha „A nők" című fejezetben leszögezte, hogy a budapesti társasélet sajnálatos jellemzője a nemek elkülönülésének újabban megmutatkozó tendenciája 48 , s a nők mind szűkebbé váló társaséleti szerepköre, igazi „társaséleti szakértelemmel" csupán egyetlen személyt lát felruházottnak a budapesti társaságban, egy nőt: Wohl Jankát, aki ebben az időszakban húgával, Stefániával együtt a város legnevezetesebb 44 A szerző meglehetős nyomatékkal szól arról, hogy a legvagyonosabb budapestiek többsége idegen nagyrészt zsidó vagy német - eredetű, s csoportként csupán a görög pénzmágnások elegyedtek harmonikusan a felső középrétegekkel. 45 Madame Adam jelentős pénzösszeget gyűjtött szegedi árvízkárosultak javára. 46 Lm., 450-451. old. 47 Lm., 452. old.
