Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

FÁBRI ANNA: „Eszmesúrlódások"

elit tagjait általában egyáltalán nem fogadja be a High Life, a kevés kivételek egyike a budapesti „pénzvilág" élén álló Wodiáner család, és különösen a báró Wodiáner Al­bert által képviselt főúri ág, valamint a Har­kányi fivérek, Frigyes és Károly, akiknek estélyeit „a highlife és a gentry tagjai egyiránt előszeretettel látogatják". A pénzvilág előkelői nemcsak bőkezű mecénásokként tűnnek fel a könyv lapjain; arra is készen állnak, hogy, ha szükséges, át­vállalják a társasági reprezentáció feladatát és költségeit, és megmentsék a nemzet jó hírét. „Midőn Madame Adam Budapesten járt - meséli a szerző -, nem nyílt föl e nagy­befolyású francia írónő, Szeged e bőkezű jó­tevője 45 előtt egyetlen egy magyar főúri sza­lon ajtaja sem. (...) Hogyan fogadhatnánk mi el egy nőt, akinek apja csak orvos volt, mégpedig a »de« szócska nélkül, a férje pe­dig mindössze csak rendőrfőnök volt, szin­tén a »de« szócska nélkül! (...) így tűnőd­hettek némelyek a budapesti highlife-ben. Harkányiakat nem feszélyezték efféle cseh-spanyol tekintetek, hanem (..) fényes estélyt adtak Madame Adam tiszteleté­re..." 46 A továbbiakból kiderül, hogy Wahr­mann Mór, a Lipótváros - némi túlzással szólva - örökös országgyűlési képviselője, a Lloyd Társulat és a pesti izraelita hitközség elnöke „szintúgy megmentette (...) euró­paias voltunk becsületét" 1876-ban, amikor nemzetközi tudóskongresszus ülésezett Budapesten. „Az előkelő társaságban nagy volt az érdektelenség, azt hitték, hogy a »representatio« fogalma nem azt jelenti, hogy sereg »pedans roturier« kedvéért rep­resentáljon a főúri világ. (...) Szerencsére itt volt Wahrmann Mór. Megnyitotta ő a salonját nekik és megvendégelte őket dí­szes svábhegyi villájában emberségesen." Wahrmannról egyébként fontosnak tartja megemlíteni, hogy „nagyon szívesen el­mennek az ő ebédjeire, estélyeire a főrangú urak, de őt meghívni nemigen van napiren­den Bizonyos tekintetben tehát mintha mi sem változott volna az 1850-es évek óta, amikor többen is a főúri körök társaséleti bezárkózását, illetve érzéketlenségét bírál­ták, s egyedül a nemesi és honorátior értel­miségiekben látták a nyitottabb, a nemzeti érdeket és a szellemi értékeket egyaránt reprezentáló társasélet megteremtésének és fenntartásának zálogát. Mindenképpen új fejlemény azonban a pénzvilág jelesei­nek hasonló törekvése, amelyet A budapesti társaság szerzője megelégedéssel, egyszer­smind a High Life bírálatának nyílt szándé­kával hozott olvasói tudomására. Noha „A nők" című fejezetben leszö­gezte, hogy a budapesti társasélet sajnála­tos jellemzője a nemek elkülönülésének újabban megmutatkozó tendenciája 48 , s a nők mind szűkebbé váló társaséleti szerep­köre, igazi „társaséleti szakértelemmel" csupán egyetlen személyt lát felruházott­nak a budapesti társaságban, egy nőt: Wohl Jankát, aki ebben az időszakban húgával, Stefániával együtt a város legnevezetesebb 44 A szerző meglehetős nyomatékkal szól arról, hogy a legvagyonosabb budapestiek többsége idegen ­nagyrészt zsidó vagy német - eredetű, s csoportként csupán a görög pénzmágnások elegyedtek harmonikusan a felső középrétegekkel. 45 Madame Adam jelentős pénzösszeget gyűjtött szegedi árvízkárosultak javára. 46 Lm., 450-451. old. 47 Lm., 452. old.

Next

/
Thumbnails
Contents