Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

VÖLGYESI ORSOLYA: Kuthy Lajos estélyei

szélesebb nyilvánosság előtt is felolvasott, méghozzá a pesti vármegyeházán a Kisfaludy Sándor 70. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen. Műveit elsősorban a női olvasóközönség figyelmébe ajánlották. Pompéry János az Eleíképek-hcn folytatásban megjelent Pozsonyi levelekben 1844 augusztusában a következőket írta: „Mint tudom, Kuthynk most egy nagy regényen dolgozik; tőle csak érdekeset várhat a' magyar közönség, 's remélem a' hölgyvilág kitüntető részvétével fog találkozni a' kedves költő, ki annyira ismeri a' 23 szivet és annak életét." Néhány hónappal később Pompéry így folytatta a gondolatot: „Mi Kuthynkat, főkép nőinknek leginkább ajánlja, az azon körülmény, hogy ő leginkább az ember belső világát festi."

24 A visszaemlékezések szerint Kuthy több hölggyel, elsősorban is több színésznővel került bizalmas viszonyba - talán házasságának megromlása sem volt teljesen független ettől; a színésznőkkel való kapcsolatára utal egyébként Degré Alajos egyik megjegyzése is: „Szive választottai is többnyire a színpad lámpái közül mosolyogtak rá".

25 Ebből a szempontból különösen tanulságos Prielle Kornélia visszaemlékezése, amely Petőfi egyik nála tett látogatását örökítette meg: „Egy kis keskeny mellékszoba volt az enyém, minden igény nélkül, a lehető legegyszerűbben bútorozva. Minden dísze egy félig hervadt koszorú volt, mellyel asztalkám fölött - lévén az író- és varróasztal, azonfelül könyvtár egy alakban 22 Athenaeum 1843.1. 286-287. old. Vö. még Wallentiny Dezső: Kuthy Lajos életrajza. Rimaszombat, 1897. 58. old. 23 Pompéry János: Pozsonyi levelek XXIV. Életképek 1844. II. 211. old. - a Kuthy Lajos arcképe volt feldíszítve. Petőfi tekintete rögtön megakadt rajta, elkomolyodott és leült. Kevés idő múlva ismét odanézett, onnan reám, végre azt kérdezte: - Mát azt hiszi, érdemes a » Hazai rejtelmek« szellemes írója, hogy kegyed folyvást koszorúzza? Én elpirultam, mert ő nem-tetszőleg bólingatott a fejével és arcomat vizsgálta. - Az író és az ember előttem el van választva egymástól - mondám. Azután nem vétkezett ellenem semmit: nem az ő hibája, miszerint nem tudtam, hogy neje van. Úgy látszik, a főváros bizonyos osztályában nem is veszik azt számba a rokonszenv ébresztésnél: de végte még elég jókor megtudtam, és együgyű eszemmel nem találtam más megoldást, mint hogy mindenáron elhagyjam Pestet. Ezért bizony kár volt - mondta ő komotan Gyűlölöm azt az embert! Hej ha én... Itt nem tudom mite gondolt."

20 Jókai egy kései elbeszélésében azonban másként magyarázza, miért szakított Kuthy és a színésznő. Jókai szerint Kuthy 1846-ban kérte meg Prielle Kornélia kezét. „Kuthy a legszebb férfialak volt, akit valaha láttam, a magyar jellegnek az eszményi tése, egy hortobágyi csikós bársonyruhában. A szép arcz, a nagy tüzes szemek elárulták a lángészt, mely munkáit alkotá. S e mellett a társalgásban is elragadó, rendkívüli, meghódító volt, ötleteiben őshumor és ragyogó fantázia" - jellemezte egykori írótársát Jókai, majd a következőképpen folytatta a történetet: „Nem csoda, ha a fiatal, gyermeteg 2A Pompéry János: Pozsonyi levelek XXIX. Életképek 1844. II. 649. old. 25 Degré, 1869. 60. old. 26 Prielle Kornélia: Ismeretségem Petőfivel (1879). In: Hatvány, Lm., II. kötet. 23-24. old.