Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
LÁSZLÓ FERENC: Evangélikus társasélet a reformkori Pest-Budán
voltak: az első lelkészek éppúgy, mint Liedemann János Sámuel, Pest első protestáns polgára, a sikeres kereskedő és befolyásos szabadkőműves, vagy Friedrich Werthes, az ismert drámaíró, a pesti egyetem első protestáns professzora, majd dékánja. Az elit magyar tagjai között említhetjük a prókátor Doloviczényi Andrást, az első evangélikust, aki bekerült Pest város tanácsába, vagy Garay Sámuelt, Pest második lutheránus polgárát. 1792-ben telepedett le Pesten az a professzor, Werthes utóda az esztétika tanszék élén, aki azután egészen 1847-ben bekövetkezett haláláig a pest-budai evangélikus társasélet központi alakja maradt: Ludwig Schedius/Schedius Lajos. A kettős névírás korántsem véletlen, hiszen a győti születésű, s egyetemi tanulmányait Göttingában abszolváló Schedius mindvégig megmaradt - amint egy róla szóló tanulmány címe mondja - német-magyar kultúrközvetítőnek, a magyar kultúra iránti mind erősebb elköteleződéssel, ám teljesen soha ki nem szakadva a német kultúrkörből. 3 Kármán József barátja, s Kelemen László budai színtársulatának dramaturgja, Schedius a társaséletben is közvetítő szerepet töltött be. Kezdetben igen szerény, mármár szegényesnek is nevezhető, ám rendkívül szívélyes Ország úti (a mai Múzeum körúti) háza nemcsak a magyar irodalomtörténet nagy alakjait, de Pest-Buda formálódó evangélikus elitjét is gyakorta vendégelte. Liedemann János Sámuel és társai rendszeres látogatói voltak Schedius és felesége, a tekintélyes éttelmiségi családból származó Elisabeth Windisch (atyja az európai hírű literátor és pozsonyi polgármester, Carl Gottlieb Windisch volt) otthonának. A Schediuséknál rendezett összejövetelek, vendéglátások jellegükben a német nyelvterület századvégi lateiner-polgári társaséletének szolidabb formáit, szokásrendjét és ethoszát imitálták 4 : fölolvasások, a közös olvasmányok megvitatása, szelíd mulatságok, a zene kultiválása, kellem és némi tudálékosság, a felvilágosodás, a racionalitás iránti elköteleződés, valamint ekkor még döntően német-, ritkábban latinnyelvűség. Schedius ideális közvetítő, s egyúttal ideális kapcsolatépítő volt. Harmonikus egyénisége (jelszava ez volt: összhang mindenben!) alkalmassá tette őt arra, hogy a legkülönfélébb társaságokban is elfogadtassa magát. Ennek eredményeképpen Schedius a legmagasabb fokon beépült a hazai társadalmi és kulturális életbe, s alakját ott találhatjuk szinte minden nagyobb művészeti, tudományos, közéleti kezdeményezés létrejötténél, megalapításánál. Marczibányi-alapítvány, Akadémia, Kisfaludy-társaság, Uránia, Tudományos Gyűjtemény, Lánchíd, vagy éppenséggel a Mercantil Casino, mind számíthatott Schedius - e tc3 A Schediusra vonatkozó adatok forrása: Hittrich Ödön: Schedius-emlék. Bp., 1925.; Doromby Karola: Schedius Lajos mint német-magyar kulturközvetítő. Bp., 1933.; Emlékszavak néhai idősb Schedius Lajos Ján(os) halotti tiszteletére a pesti Prot. Evang. Tanoda által tartatott gyászünnepély alkalmával... Pest, 1848. A A német nyelvterület korabeli társaséletéről: Gaus, D.: Geselligkeit und Gesellige. Bildung, Bürgertum und bildungsbürgerliche Kultur um 1800. Stuttgart/Weimar, Verl. Metzler, 1998.
