Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

FÁBRI ANNA: „Eszmesúrlódások"

nem önmagunkból fejlődött ki. Őseink bű­ne, s az ellenünk fordult sors csapásaiban bő idők miatt idegenbe korcsosult, s téve­déseink, s némileg könnyelműségünk kö­vetkeztében még mai napig sem szabadult meg a súlyos és gátló tehertől. Ehhez járult még, hogy politikai életünk nemzeti irány­ba fejlődése megelőzte a társaséletét, vagy legalább túlszárnyalá; az szülte és táplálta emezt, s nem megfordítva." 1 Majd pedig, miután megállapította, hogy az arisztokrá­cia szokásaiban és életvitelében nemzeti­etlen, a táblabírók műveltség és polgária­sultság nélküliek, s hog)' csak a honorácio­rok és az irodalmárok, művészek teszik meg a tőlük telhető legtöbbet, követelése­ket fogalmazott meg a különféle társadalmi csoportok számára. „Az arisztokrácia most a nemzetiség bűvös zászlaját emelte föl, s magát bajnokává akarja szentelni. Mi kö­vetjük, de nekünk nemcsak politikai nyi­latkozatok és lépések kellenek. Mi többet i6 Gyulai Pál: Társaséletünk. Idézett kiadás 433. old. Meghívó a Károlyi-palotába c. n. „»... palotája valóságos tündér csarnok... « "

Next

/
Thumbnails
Contents