Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században

ni mehet fáradság, költség s időpazarlás nélkül."

25 Elgondolásai azonban sajnos nem valósultak meg teljes egészében, de ennek ellenéte a századfordulóra a híradások szerint 28, a hivatalos statisztika alapján pedig 48 kisebb-nagyobb köz- és magánparkja, valamint sétánya volt a fővárosnak. Más felmérések szerint a nyilvános parkok, kertek száma még nagyobb volt, ötven körül lehetett.

27 Ezek között található az ekkor már a Ludovika Akadémia teljes fennhatósága alá került Orczy-kert pótlására létesített, nevében is látogatóközönségére utaló Népliget, amelynek tájkertté alakítása 1893-ban indult meg. A 19. század második felének kedvelt séta- és kirándulóhelyei, a társasélet népszerű színterei között a következőket említik a korabeli útikönyvek:

28 a Városliget, a Ferenc-József rakpart a Vigadó-térrel, amelyen elegáns kioszk található, az Erzsébet-tér (kávéházzal, ahol nyaranta heti három alkalommal katonazenekar ad koncertet), a József [nádor]-tér, a Széchenyi sétatér, a Múzeum-kert, a Népliget. Mind közül a legnagyobb elismeréssel azonban a Margitszigetről szólnak, a század első felében olyan népszerű Orczy-kertet pedig már meg sem említik. Az Orczy-, majd Ludovika-kert Pormentes, egészséges környezet, szépen rendezett park, friss forrásvizet adó kút ennek köszönhette Pest első nagyterületű, magántulajdonban lévő, de már alapításakor is közkertnek szánt angolkertje, az Orczy-kert népszerűségét. A kert megnyitása azon hazafias és egyben a felvilágosodás szellemében született filantróp kezdeményezések közé sorolható, mint Széchényi Ferenc múzeumalapítása. Az Orczy-kert a század első felében élte fénykorát. Szépségéről költemények és kertművészeti ismertetések is születtek, szinte minden Pestről szóló útikönyv említést tesz róla és büszkeségéről, a család által komoly anyagi ráfordítással létesített üvegházról.

29 Sorsában alapvető változást jelentett a Ludovika Alap javára 1829-ben 25 Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei. Bp., Helikon, 1984. 413. old. 2G Ld. Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870-1940). Bp., Új Mandátum Könyvkiadó, 1998, 74. old. 27 Mauthner Ödön: „A kertészkedő Budapest."/! Kert 1898. 518-521. old. 28 Baedeker, Kaiï. Austria, including Hungary, Transylvania, Dalmatia and Bosnia. Handbook for travellers. Leipsic, Karl Baedeker, 1896 (8. kiad.), 1905(10. kiad.). 29 „(...) Csakhamar díszlení kezdett az alkotónak okos plánuma szerint a terméketlen helyen egy kies kert, mely nemsokára több épületekkel felékesíttetvén a szerény kellemetességnek bélyegét nyerte s megtartotta. (...) azon épületek között, amelyeket a művészség s jó ízlés az egésznek díszéül felállított, az (...) üvegház legnevezetesebb (...). Azon liberális engedelemnek, mely szerint ezen kellemetes kert a publikum számára az esztendőnek szép részében nyitva áll, becse annál bizonyosabban nyer a tulajdonosoknak azzal összeköttetett áldozatjai által, minthogy különben a pesti sétálóknak az ily nemű közellévő mulatóhelyek nélkül szűkölködniek kellene (...)." Tomala Ferdinánd: Buda és Pesth városoknak 's környékeinek tekinteteik hozzá kapcsolt leírással. Pest, Tomala, 1827. 22-23. old.