Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században

történt átadása. Nem csupán a Ludovika Akadémia felépítése, hanem magán a kert területén végrehajtott átalakítások is jelentősen megváltoztatták tájkert jellegét. Mindezek ellenére továbbra is nagy népszerűségnek örvendett: „Atyámnak hajdan, mikor még én és testvéreim gyermekek voltunk, kedveltebb sétahely gyanánt tűnt föl az azon időben Budapesten élvezhető kirándulási helyek közt a Városliget, a Városmajor és Zugliget mellett az akkor meglepő díszesen rendezett Orczy-kert, s Pali bátyámmal, míg ez tanuló volt, tavasz és nyáron át alig virradt, már kisétált oda, hogy ott a jó légben, a kedves virágillat között végezze egyetlen fia, mialatt ő közelében fel s alá sétálgat, iskolai feladatait. - Midőn Pali készen volt, reggeliztek mind a ketten, s mi alig győzhettük hallgatni a jó tej, friss íróvaj és puha tejes kenyér magasztalását, melyből naponkénti reggelijök állott, s alig vártuk a vasárnapot, hogy anyám kíséretében, de velők együtt, kikocsizhassunk mi is e gyönyörű tündérkertbe."

30 Gyökeres átalakulására a forradalom és szabadságharccal, illetve az azt követő időszakkal került sor: bár az intézmény még nem működött, katonai célokra, csapatok állomásoztatására, valamint kórházként szolgált. Mindez nem csupán a kert erős pusztulását okozta, hanem látogatottságának időleges korlátozásával is járt. Mástészt Pest kiépülése, illetve a Városliget fejlesztése miatt fokozatosan csökkent népszerűsége. Hétköznap elhagyatott volt: egyre kevesebben látogatták, elsősorban a városi középosztály kisszámú képviselői. Hétvé30 Vachott Sándorné: Rajzok a múltból. Bp., Rudnyánszky, 1889. 300-301. old. génként viszont a szegényebb néprétegek mulatóhelyévé vált. Vagyis a korábbi, magányos, csendes sétára szolgáló tájkert átadta helyét a hétvégi mulatókertnek, amit ebben a jellegében a területén kialakított vendéglők, valamint az ide települt cirkusz is csak erősítettek. A korábbi módosítások után a kert jellegét gyökeresen megváltoztatta, amikor funkcionálisan teljes egészében a Ludovika Akadémiának rendelték alá. Bár Pest város tanácsa évekig elodázhatta teljes lezárását (éppen a városrész zöldterületekben való hiányáta, így szociális indokokra hivatkozva), amint azonban megindult a Népliget kialakítása, amelynek létesítése éppen e problémák megoldását volt hivatva előmozdítani, már semmi sem állhatta útját annak, hogy teljes egészében átadják a Ludovika Akadémiának. Ettől kezdve már csak magánkettként emlékeznek meg róla,

31 ahol időnként teprezentatív és sportesemények is helyet kaptak. Stokvájdli, Városerdőcske, Városliget A Városligetet az egyetlen köztulajdonban levő parkként említik a 19. század első feléből szátmazó források. Az előző század végén, Mária Terézia erdőtörvénye nyomán kísérletek történtek az ekkor még a város határában fekvő, homokos, műveletlen terület hasznosítására. Terézváros lakói már használták az általuk csak „Stokvájdli"-nak nevezett erdőséget. A 18. század utolsó év31 Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki mutatója. Bp., k.n., 1896. 262. old.