Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században

nem szükséges, csak sok fa s zöld pázsit, egymással összeköttetésbe hozatnának a felébb említett, az egész várost övedző ültetvény által, mely ültetvény, amennyire kivihető, félbeszakítás nélkül folytattatnék - ami, úgy hiszem, jelenleg még lehetséges. Ha idővel a város a mostani vonalon túl talál terjeszkedni, mindez, amiről itt megemlékezünk, éppoly hasznára leend azoknak, aki k a város vonalán túl telepednek le, mint azoknak, akik e kereten belül laknak s építkeznek. Valamely már rendezett, sűrűn beültetett, utakkal ellátott helyből fényes angol parkot varázsolni nagyon könnyű; a fő dolog, hogy városunkat óvjuk meg a portól, amennyire lehet, s hogy a lakosság számára mennél több könnyen elérhető oly ültetvényeket teremtsünk, ahova üdülni, sétálni, a fiatalság játszani s testgyakorlatokat rendezA nádori nyaraló, a későbbi Kisszállő 1824 Franz Jaschkc festményén „... a századfordulóra valóságos művésztanyává vált. "