A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

Rákosi Mátyás korábbi farkasréti névtábláinak egyike Zsigmond János felvétele 1990 Károly és Straub F. Brúnó sírját keresherték fel a temetőben az érdeklődő polgárok. A nagy állami dísztemetések, mivel elsődlegesen mindig a politikai elithez kötődnek, szinte mindig elkerülték Farkasrétet. A legtöbb ide temetett politikus közös jellemzője, hogy perifériára szorítva vagy megbuktatva haltak meg. Előbbiek közt legnagyobb számban a régi Független Kisgazdapárt prominens alakjaival találkozhatunk: Farkasréten temették például Oltványi Imrét, Drozdy Győzőt, Balogh István „pátert", Rupert Rezsőt, Bárányos Károlyt, Csorba Jánost és id. Antall Józsefet. Analóg példaként újra meg kell említeni, hogy 1990 óta kifejezetten sok MSZMP-politi42 Összefoglalásukat lásd: Pünkösti Árpád: Rákosi bukáso, száműzetése és halála, 1953-1971. Bp., Európa, 2001. 553-562. old. kus kapott sírhelyet Farkasréten, köztük Aczél György, Marosán György és Czinege Lajos. A megbuktatottak legkézenfekvőbb példájával a Rákosi-rezsim vezerői szolgálnak, akiket szinte kivétel nélkül Farkasréren temettek el. Közülük Rákosi Mátyás esete számít ismertnek és mond igazán sokat. 1971-ben, haláláig tartó száműzetését követően csak az urnája tért vissza a Szovjetunióból Magyarországra. A budapesti temetés a család kívánsága volt, és az MSZMP illetékesei végül azzal a kikötéssel hagyták jóvá, hogy Rákosi nem kerülhet a Kerepesi úti temetőbe, de még a farkasréti munkásmozgalmi temetkezőhelyekre sem. A titkosított temetéshez és az eldugott sír utóéletéhez számos legenda kapcsolódik.

42 Tény, hogy az egykori diktátor kettős urnafülkéjének fedőlapját gyakran Rákosi Mátyás névtáblája napjainkban Nag>

7 Károly Zsolt felvétele 2003