Heltai Jenő breviárium 2. - Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz).

A betiltott Heltai-darab Szerdán este bemutatót tartott az Andrássy úti Színház, amelynek során fölújította Heltai Jenő és Szirmai Albert egy kis operettjét, amelyet ugyan­ebben a színházban húsz évvel ezelőtt több mint százszor játszottak egy­folytában. Pénteken délelőtt végzést kapott a rendőrségtől az Andrássy úti Színház igazgatósága. Ezzel a végzéssel a rendőrség betiltotta a kis operett előadásait. A végzést megmásítani nem lehetett. A színház igazgatósága fel­lebbezést nyújtott be a belügyminiszterhez. És péntek este, amikor már minden kísérlet meghiúsult, hogy a betiltott egyórás operett előadását legalább ad­dig engedélyezzék, amíg a fellebbezés ügye elintézést nyer, a színház igaz­gatósága ismét műsorba iktatta a Szövetségesek című vígjátékot, amelynek fő­szerepét Huszár Károly játszotta el. Huszár Károly a Yes premierje után, tizenkét órakor érkezett a színházhoz, amikor már a színházat megtöltő kö­zönségnek egy része dühösen eltávozott a színházból, dühösen, mert közülök sokan látták már a múlt műsorban ezt a darabot Huszár Károllyal, sokan pe­dig azért, mert nem akartak tizenkét óra után is a színházban ülni. Mivel most már nem igen lehet arról gondoskodni, hogy a betiltott darab helyett egyenlő ér­tékű új darabot állíthassanak be a műsorba, ezt az új műsort, hacsak a belügymi­niszter által hétfőn delegálandó bizottság másképpen nem dönt, hamarosan le kell venni a napirendről, aminek viszont, a színház igazgatóságának kijelentése szerint, az lesz a következménye, hogy az Andrássy úti Színházat ebben a szezonban körülbelül egy hónappal előbb kell bezárni, mint ahogyan tervbevették. Igen, úgy áll a dolog, hogy az Andrássy úti Színház idei szezonja, ha ez a betiltás érvényben marad, tíz nap múlva befejeződik és a színház színészei — vis majorról lévén szó — elszéledhetnek a nagyvilágba nagyobbrészt pénz­es kenyér nélkül, de legnagyobbrészt — családostul. Miért? Mert egy rendőr­tisztviselő két nappal ezelőtt beült a színházba és Heltai Jenő operettjére, amely húsz évvel ezelőtt több mint százszor került színre ugyanebben a színházban, ugyancsak a budapesti közönség és ugyancsak a budapesti rend­őrség szeme láttára és füle hallatára — most kimondotta, hogy az illembe és a közerkölcsbe ütközik. Képtelenség még csak rágondolni is, hogy ez a mostani gyakorlat továbbra is fennmaradhasson. Nem azért, mert az adott esetben az Andrássy úti Szín­ház esetleg kénytelen szélnek ereszteni idő előtt színészeit és alkalmazotta­it, hanem azért, és csakis azért, mert azt, hogy egy színda7~ab előadható-e vagy sem, ha már a közönségen, az írón, a színigazgatón kívül másnak is el kell döntenie, nem dönt­heti el egyetlen rendőrtisztviselő, de megnyugtatóan nem döntheti el száz rendőrtisztviselő sem. Ennek párja nincs az egész világon. Londonban van cenzúra, de a cenzúra

Next

/
Thumbnails
Contents