Heltai Jenő breviárium 2. - Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz).

PANG! (félre) Engem szeret! Jaj, engem szeret! DÖMÖTÖR (Manóhoz) S ha magára nézek, sírok, mint a gyerek. MANCI (félre) Engem szeret! Jaj, engem szeret! DÖMÖTÖR: Tanúm az ég, jó emberek, Választanék, de nem merek. Csak ámulok, csak bámulok, mint egy tulok, Választanék, de nem tudok. Választanék, de nem merek. Segítsetek, jó emberek, Segítsetek hát egy bús vitézen, Aki nem tudja, hogy hová nézzen. PANC1, MANCI (együtt, félre) Engem szeret! Jaj, engem szeret! Segítsetek hát jó emberek. PANCI, MANCI és DÖMÖTÖR (együtt) Segítsetek hát egy bús vitézen, Aki nem tudja, hogy hová nézzen. DÖMÖTÖR (Mancihoz) Ha magára nézek, ha magára nézek, Boldog örömtől alélok, enyészek... (Pancihoz) Ha magára nézek, ha magára nézek, Lelkemben ujjong egy fülemile-fészek. (Mancihoz) Ha magára nézek, a szívem csicsereg... MANCI (félre) Engem szeret! Jaj, engem szeret! DÖMÖTÖR (Pancihoz) S ha magára nézek, sírok mint a gyerek. PANCI (félre) Engem szeret! Jaj, engem szeret! DÖMÖTÖR (zokogva) Tanúm az ég stb. PANCI, MANCI (félre, együtt) Engem szeret! Jaj, engem szeret! (Harsonaszó)