Heltai Jenő breviárium 2. - Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz).

— Amióta írni kezdtem — feleli elgondolkozva — 20 éves korom óta, közvetlen kapcsolatban voltam az egész magyar irodalommal. Nagyon ko­rán lettem újságíró és tagja voltam egy olyan szerkesztőségnek, amelynek tagjai közt sok kitűnő író volt: Szemere Attila, Bródy Sándor, Kóbor Tamás, Abonyi Árpád, Bársony István, Ambrus Zoltán és mások. Aztán ott volt az akkori irodalom harcos újságjának, „A Hét"-nek a szerkesztősége: Kiss Jó­zsef, Ignotus, Makai Emil, Lövik Károly. Idővel a fiatalabbak: Ady, Molnár, Krúdy, Móric. Valamennyien körülbelül egyforma gondolkozású emberek, írók, akik mind öntudatlan előkészítői voltak a magyar demokráciának. Sőtmégan­nak is, ami ma két részre szakítja irodalmunkat: a városi és népi irodalom harcának, mert velünk, városi írókkal, akkor kerültek először szembe a „vi­dékiek". — És Herczeg Ferenc? — kérdezem, kicsit kínosan. — Vajon megér­demli-e egy nagy író, hogy végleg összecsapjanak felette a hullámok csak azért, mert egy letűnt világot képviselt? — Nem! — csattan fel Heltai hangja. — Hogy a közönség melyik írót ol­vassa vagy ejti el, ezt amúgy sem lehet irányítani. Az író népszerűsége el­múlhat, de fel is támadhat. Ki tudja? Herceg tökéletes és hűséges kifejezője volt a maga korának, és legnagyobb hibája, ami azonban nem az ő egyéni hi­bája, hanem egész nemzedékéé, hogy sohasem gondolt arra, hogy ez akor el­múlhat; a világ megváltozhat. Mégis csak ő írta a Bizáncot meg a Pogányokat is — például -— legutóbbi darabjában, az Aranyszárnyakban is feltűnő bátor­sággal hangsúlyozta, mennyire károsnak látta Magyarország fejlődésére a császári és német befolyást. Mint ember pedig, hűvös elkárhozottságában, mindig becsületes és jó kolléga volt, aki a szörnyű években mindenütt segí­tett, ahol csak tudott. — Miben látja az antiszemitizmus okait ma? — Főként abban — feleli megfontoltan —, hogy az emberek nem tudnak a megváltozott helyzetbe belenyugodni. A mai antiszemitizmus a régi kisebbségi kérdés utolsó csökevénye. Románok, svábok, tótok, szerbek kiestek a ma­gyar fennhatóság alól, tehát előrángatják az egyetlen megmaradt kisebbséget, a zsidót. De ezt a kérdést nem lehet néhány mondatban elintézni. Akkor be­szélek majd róla, amikor részletesen kifejthetem azt a gyanúmat, hogy Ma­gyarország tulajdonképpen nincs is, ezt az országot Jókai Mór találta ki, mert csak az ő fantáziájában születhetett meg egy olyan mesebeli ország, amely ennyire fantasztikus végletek között mozog állandóan. Ha elfogad­juk ezt az elméletet, ezzel Magyarország egész történetét és mindazt, ami Magyarországgal történt, meg lehet magyarázni.

Next

/
Thumbnails
Contents