Heltai Jenő breviárium 2. - Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz).

[...] Hátravolt még a már elhurcolt harminc személy kimentése. Most férjem és Margit nővér mutatta meg erejét. Három napig tartott harcuk a különböző minisztériumok és börtönök 'nagykutyáival', és a negyedik napon a harminc kimerült, de boldog ember újra összegyűlhetett Margit nővér körül a kolostorban.[...] Néhány nappal később győzelmünket vacsorával ünnepeltük meg. Margit nővér hívott meg minket és néhány mcgmentettet. Heltai Jenő szép és megható beszédben köszönte meg férjemnek, hogy sikerült megmenteni őket. 300. Egeres Toloncház, 1944. november Ez itt a híres Egeres. (Nem olyan úri fogda, mint a Markó), És benne ülök én, örök csavargó, Edzett, kipróbált alperes. Mindég a vesztő oldalon! Szidalmazottan, vádoltan, pöröl ten, Holott nem csaltam, még csak nem is öltem, Számomra nem volt irgalom. Jött négy pribék, négy fegyveres, Géppisztolyát a mellemnek szegezte. Esett az eső... ólmos, őszi este... Várt már a híres Egeres. Itt ülök a fagyos kövön. S velem vagy száz gyanús magyar, meg ócska Kültelki jassz és meghajszolt zsidócska, De az is ember, nemcsak ön, Ón, gyáva gyászvitéz, akit Veszett vagányok vállalnak vezérnek, Urak lakája, korcs, vidéki véreb! Nem önnek kéne ülni itt?