Heltai Jenő breviárium 2. - Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz).

dánom, barátsággal — fogadta ezt a kérelmét. Erről időközben Palló Imre kedves jóbarátom is értesített. Engedd meg, hogy ezt a kitüntető jóindula­tot megköszönjem és abban bizakodva, hogy levelem bizalmas hangján nem ütközöl meg, úgy írjak Neked, ahogy megértő jóbaráthoz szabad. Erre talán hetvenhárom esztendőm is feljogosít. Fiamnak erről a lépéséről, amelyet hozzám való szeretete és miattam és családom miatt való aggódása sugallt neki, nem tudtam. Nem avatott be tervébe, mert nagyon jól tudta, hogy — noha barátaim is biztattak rá, én magam a magam számára sohasem kérnék semmit. Ezért vállalkozott rá tit­kon, megkérdezésem nélkül. Amikor hitelesen megtudta, hogy a kérvényt nekem magamnak kell beadnom, kénytelen volt a helyzetet előttem őszin­tén föltárni. Megkért arra, tegyem meg ezt, én azonban kérését nem teljesí­tettem. Nem teljesíthettem. Fia egy kicsit ismernél, tudnád, hogy ez számomra elképzelhetetlen. Soha életemben nem kértem magamnak előnyt vagy kedvezést, mindig álltam azt, amit a sors rámmért. Sok jót kaptam attól az országtól, ahol születtem és amelynek nyelvén írok, el kell fogadnom a rosszat is. Egész múltamat meghazudtolnám, ha most, egy hosszú élet alko­nyán, a helyzetemen való kívánatos könnyítés kedvéért, egy sok százezer embertársamat egyformán sújtó ítélet elkerülése végett a kérelmezéshez folyamodnék. Akkor sem teszem meg, ha azok, akik szeretnek és féltenek, talán szenvednek is emiatt. Erdemekre hivatkozni, kivételezést, jobb sor­sot kérni nem tudok. A kérvényt ennélfogva nem adom be. Azonban, érzem, hogy Neked és csak Neked, aki olyan jóakarattal érdeklődtél helyzetem iránt, meg kell ma­gyaráznom, miért nem adom be. Azok után, hogy fiamat olyan szívesen fo­gadtad és ügyemmel olyan kitüntetőn foglalkoztál, mentegetőznöm illik amiatt, hogy nem élek a helyzetemet esetleg megjavító, biztató lehetőség­gel. Fiiszem, megérted elhatározásomat, egy öreg írónak megrögzött meg­győződéseihez való ragaszkodását és nem nézed alaptalan elbizakodottság­nak. Kérlek, fogadd el ezt a levelet annak, aminek íródott: bizalmas magánle­vélnek, magyarázatnak egy meg nem írt kérvény margóján. Még egyszer köszönöm mindazt, amit értem tettél és kérlek, őrizd meg jóindulatú barátságod számomra a jövőben is. Igaz tisztelettel és őszinte ba­ráti érzéssel hálás híved Heltai Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents