Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

A kávéházban megebédel S ha elkészült a feketével Folytatja azt a humoreszket, Amelybe reggel belekezdett. Hogy könnyítsen a fáradt elmén Egy másik kávéházba elmén, Hol asztaltársaság várja... Jóságos ég, be ronda pálya! Rosszkedvűen, morogva lép be, Mert nem jut semmi az eszébe, Hanem azért új cikket forral, És nyakonöntifriss humorral. Ahogy az élclapokba festik, A tollat rág a késő estig És fáj a gyomra, fáj a mája... Jóságos ég, be ronda pálya! Hogy könnyítsen a fáradt elmén Most végre vacsorázni elmén, Utána ismét cikket forral, És nyakonönti friss humorral. Az agya zúg, a keze reszket, Míg azt a rongyos humoreszket Az agya mélyéből kivájja... Jóságos ég, be ronda pálya! A vacsorát, hogy befejezte Egy újabb kávéházba kezd be Még egy utolsó cikket forral, És nyakonönti friss humorral. Kell a humor, reggelre, holnap, A sok-sok nyájas olvasónak, Ki a kávéhoz megkívánja... Jóságos ég, be ronda pálya! És átkozódva, nyögve, sírva, Éjfélig végre meg is írja, A cikk, mit reggel óta forral, Most le van öntve friss humorral. Örvendve tolla győzedelrnén, Egy végső kávéházba elmén, Pilláit ott álomra zárja... Jóságos ég, be ronda pálya! 51. Hogy most Heltai Jenőről írni akarunk, keressük a rövid, a kifejező, az igaz jelzőt, amely embert és író egyaránt jellemez. Keressük a jelzőt, de amit találunk, attól kissé idegenkedünk. Elcsépelt, agyonhasznált szó, amellyel minduntalan visszaélnek, amelynek értéke a sok cégbitorlás miatt már majdnem devalválódott. És mégsem tehetünk mást a helyébe, ha igazságosak akarunk lenni, mégis le kell írnunk, hogy Heltai Jenő humorista. A kevés, a nagyon kevés igazi magyar humoristák egyike. Humorista! Hányszor halljuk ezt az elnevezést. Kávéházi élcek, apró gonoszságok, ízléstelen szófícamodások mind a humor rovására vétkeznek. Azt hihetnők, hogy a humoristák tucatszámra futkosnak közöttünk. Pedig