Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

— Ön olyan jónak, olyan irgalmas szívűnek látszik. Kisasszony, önnek bizonyára van mit ebédelnie. Fogadja el az én indítványomat, és ossza meg velem az ebédjét! A fiatal hölgy hangosan fölkacagott, amire az igen kitűnően öltözött fiatalember is nevetni kezdett. — Látja — mondotta még mindig nevetve —, én francia száműzött vagyok. Gyakran igen kitűnő anyagi viszonyok között élek, de néha nincs egy krajcárom sem. Mint például a jelen esetben. Ebédelni pedig csak kell valahol, ugye? És én áldom az istent azért a kitűnő ötletemért, hogy éppen nagysádat szólítottam meg ezért a nagyobb fokú könyöradományért, és végtelenül szerencsésnek érzem magam, hogy mai ebédemet ilyen kedves és szeretetreméltó társaságban fogom elkölteni. — De hiszen még nem hívtam meg magát. — Az mindegy. Mire a Rókus-kórházhoz érünk, meg fog hívni. Kedves szüleinek majd azt mondjuk, hogy haldokolva feküdtem egy kapu aljában, és nagysád nélkül most már el is temettek volna. — Nincsenek szüleim — mondotta a fiatal hölgy. — Hát rokonainak vagy ismerőseinek, akiknél éppen lakik. — Egyedül lakom. — Egyedül lakik? És nagysád még habozik? — Éppen ezért. Mit fognak mondani a szomszédok, ha egy fiatalember társaságában jövök haza? A kitűnően öltözött fiatalember hirtelen elkomolyodott, és ünnepélyes arcot öltött. Majd megigazította a nyakkendőjét, tágított egy keveset a gallérján, és így szólt: — Hallgasson meg, kisasszony! Ezennel van szerencsém az ön kezét megkérni. Mondja, akar a feleségem lenni? A fiatal hölgy ismét elnevette magát: — No hallja, maga ugyancsak furcsa egy ember. Hiszen azt sem tudja még, hogy ki vagyok? — Nem is akarom tudni. Ön fiatal, szép és jószívű, ez elég nekem. Még egyszer kérdem, akar a feleségem lenni? — Nem. — Jó, hát legalább engedje meg, hogy eljegyezzem önt magamnak. Ez elvégre egyikünket sem kötelez semmire, mert még mindig visszaléphetünk. De ha a szomszédok kíváncsiak reám, megmondhatja nekik, hogy ez az úr a vőlegényem, Puybroche márki nevezetű francia száműzött, akinek Kelet-Indiában mesés birtokai vannak. így azután mi akadálya sincs annak, hogy ma együtt ebédeljünk.