Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

csak a Múltat látogatja meg, régi emberek régi életébe pillant bele egy percre. Ilyesmi is lehetséges volt akkor? így éltek akkor? Nagy temető az ember lelke. Hébe-hóba jeltelen sírokra is illik valami szerény koszorúfélét letennünk. 3. Heltai elrejtőzött a költészet mögé, ha magáról kellett volna beszélnie, riadtan visszahúzódott. Töredékes vallomásmorzsákból, novellákba beleszőtt emlékezésekből, szórványos dokumentumokból, mások elbeszéléseiből lehet csak nagyban-egészben felvázolni életrajzát. 4. Amikor Kasztner Rezsővel Svájcban találkozott, elmondotta, hogy tudomása szerint családfájának gyökerei Spanyolországig nyúlnak vissza, a család őse egy katolikus szerzetes volt, marannus, aki Konstantinápolyba szökött és ott, ahelyett, hogy felvette volna a muzulmán hitet, visszatért a zsidó vallásra. A család Zimonyból került Magyarországra, és Szavojai Jenő herceg engedélyével telepedett ott le. 5. Ott is éltek több mint egy évszázadon keresztül. Közben II. József császár idején a zsidók megkapták a polgárjogokat, de kötelezték őket arra, hogy német nevet vegyenek fel. Ekkor kapta a család a Herzl vezetéknevet. Hogy miért éppen Herzl — azaz szívecske? Hogy ez gúnynév volt-e, vagy elismerő jelző -— nem tartotta fenn az emlékezés. De azt az emléket jól megőrizte a családi hagyomány, hogy Prinz Eugennak köszönhetik a hazájukat, és ezért a Lőv, majd Herzl családban minden nemzedékben az egyik fiúgyermeket Eugennak, majd magyarul Jenőnek nevezték el. 6. Két régi arckép a falon Fakó arany-keretben: Édesapám, édesanyám, Két ember, akit szerettem. iedermeier Apám a ripszdíványon ül, Lábát keresztbe rakja, Fiatal vállán megfeszül, Új régimódi frakkja.