Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

Heltai Jenő, Bródy Sándor és Molnár Ferenc a Margitszigeten 1903 körül Erdélyi Mór felvétele Országos Színháztörténeti Múzeum Szinte kínálkozik az alkalom, hogy egyet-mást elmondjunk azokról, akikről nyilván sok szó esik még premierek idején. Ezidőszerint legaktuálisabb a zsidó szerzők között Heltai Jenő. Azért nevezzük legaktuálisabbnak, mert a Vígszínháznak, Szécsi Ferenc dramaturg-igazgató távozásával, ő lett a művészeti tanácsadója és titkára. Aki figyelemmel kíséri Heltai Jenő évtizedes irodalmi működését, az egy pillanatig sem kételkedik abban, hogy a Vígszínház vezetésének választása nagyon szerencsés volt. Mióta a Kató című verseskötet megjelent, azóta szárnyra kelt a neve, ismerik és olvasgatják mindenfelé. És nem is csoda, hogy ennyire kedveli a közönség az írásait. Minden szava csupa aranyos kedvesség és humor, ő pedig maga a szeretetreméltóság megtestesülése. Vannak forgalomba került, szállóigévé vált adomák és ötletek, melyeket mindenki mástól hall és melyeken mindenki a magáéként ad túl. Ez ötletek legnagyobb részének HeltaiJenő az édes apjok. [...] Ő írta Makai Emillel együtt a Királyné apróaja című darabot, mely a Vígszínházban nagy sikert aratott, és az ő műve az Egyiptom gyöngye című operett, melynek a Magyar Színházban volt óriási sikere. De kivétel nélkül minden sora magán viseli az ő jellegzetes vonását: a szeretetreméltóságot.