Anka naplója. 1944. március 14-1945. március 5. Feljegyzések a háborús Budapestről - Budapesti Negyed 37. (2002. ősz)

kicsit tornászni az ebédlőbe, ahol nagyon jó levegő van, mert a kiugró összes ablakai be vannak törve, a redőnyök leeresztve. 6 óra felé egyszer csak megint bejönnek a németek és eltűnnek a vetanda irányában. Később megmagyarázzák, hogy a verandára nyíló kettős ajtó közé (Napó hálószobájában) aknát szereltek fel. Ha az oroszok éjjel be akarnának jönni a házba, akkor felrobbannak. Még jó, hogy megmondják nekünk, hogy ki ne nyissuk az ajtót. Lassan már úgy leszünk, hogy ha meg is szűnik a lövöldözés, nem merünk a házból kilépni, ki tudja, hogy hova tettek aknát! Január 21. Vasárnap, ma telik le éjjel az ostrom negyedik hete. Kétségbeejtő csend van. Jóformán egyet sem lőnek egész nap. Megijedek, hogy hirtelen elvesztem a türelmemet és lelki nyugalmamat, annyira idegekre menő ez a csend. Mari is panaszkodik. Először — pedig eddig olyan türelmes és jó volt. Délután bejött egy kicsit az őrmester, meg két katona a szalonba, persze az ablakon. Az őrmester örömmel mesél megint a felmentő hadseregről (még csak az hiányzik). Az egyik katona a szakács, ő már melankolikusabb. Eddig csak a savanyú sárgaborsóját ismertük amit a katonáknak küldött — a tyúkjaink szívesen megették; ő most van nálunk előszót, mert a rossz ételért büntetésből 24 órára a frontra küldték — és ez mi vagyunk. De jól érzi itt magát, azt mondja, hogy Pesten rémes a pincékben, még a katonaság étele is fogytán van, négy nap múlva kifogy a mathahús, ami eddig legalább volt. Ez rossz hír nekünk is, mert honnan fognak szerezni ezután a katonák. Már most is a Kelemenek élelmét eszik, hoztak ide lisztet és kenyeret sütöttünk nekik belőle, meg tésztát is. Aztán finom Kulpin jamet is adtak, persze elfogadtuk. Mindennap megesznek 5-6 üveggel. Most fát és szenet hoztak a sütéshez, szóval a zsidó lisztet nyilas tüzelőn készítjük el, mert a tüzelő az ezredeséké. Január 22. Reggel felmegyünk Ferivel, hogy eltegyük a levett belső ablakokat a Mártonhegyi út felé néző előtér faltól, ahova valaki odatámasztotta őket, mert ez a fal több helyen át van lőve, most is szépen süt a nap a lyukakon keresztül és sajnos hideg is jön be. Ablakelhelyezés közben bemegyünk a Boli szobájába, hát siralmas látvány, két lövés érte a fűtőtestet, a víz elöntötte a padlót. Napó éppen egy órával azelőtt volt fent, mert mindig felmegy teggelenként megnézni az újabb károkat, akkor még nem volt semmi. Az biztos, hogy nem a padlót sajnáljuk. Valószínű, hogy ezzel vége a központi fűtésnek. Mindenesetre lezárjuk Boli szobájának a fűtését. Kis idő múlva látjuk, hogy a szalonban már csak az egyik fűtőtest, aztán a konyha, a lányszoba és folyosó