Peremhelyzetek – szociográfiák - Budapesti Negyed 35-36. (2002. tavasz-nyár)

NEMES LIPÓT A kültelki gyermekek élete és jövője (1913)

Eleinte azt hittem, hogy csak pár gyermek ismeri e nyelvet, de mikor a szavak értelme után érdeklődtem, kartársaim legnagyobb bámulatára kórusban zengették e szavak értelmét. Harmadik osztálytól kezdve a gyermekek 80-90 százaléka ismerte, másodiknak fele, sőt az első osztályosok is mondták: „Salaggy, mer dün a lendől". Érdekes, hogy a leányok nem ismerik e szavakat, csak az ötödik osztály egy része. Az ő figyelmüket más irányba terelik a szülők, az albérlők és mások, amit rendesebb ruháztatásuk és tisztábban tartásuk is bizonyít. Ha tekintetbe vesszük, hogy a gyermekek a nap legnagyobb részét az utcán töltik, nem is találhatjuk különöseknek lopásaikat. Ráérnek csapatokba verődve a nagyok példáját követni. Ha szenet lopnak, befűthetnek szobájukba, ha vasat lopnak, vehetnek érte ennivalót vagy játékot; ha rajta csípik őket, futni hagyják őket, mert még csak gyermekek. Tehát ők a lopásnak csak előnyeit élvezhetik, s ezt ők nagyon jól tudják. így aztán nem csoda, ha a hasznosság kellemes érzete s a szülők struccpolitikája vagy esetleges buzdítása erősebb hatású, mint az általunk tanított tulajdon szentségének morálja. (...) A család, melyben élnek, tisztán szexuális- és lakásközösség, hol semmiféle nemesebb érzelem nem fejlődik. Itt szó sincs a tisztességről, a becsületről, a hazaés emberszeretetről, ellenben csúnya szavakat, durvaságokat özönével hall, nagyon gyakran véres verekedéseket, duhajkodásokat Iát. Emellett a szülők intelligenciájának hiánya miatt fékezhetetlen bosszúvágy, harag, gyűlölet és irigység érzelmeinek hatása alatt él a gyermek. Megtörténik, hogy szegény anyának éjnek idején kell menekülnie a brutális, részeg férje elől és másnap jön az új anya, kit még eddig nem látott. Szegény gyermekek állandóan ilyen és hasonló viszonyok között élnek s ezek teljesen megmételyezik fogékony lelküket. Más, helyesebb, szebb életet el sem tudnak képzelni! Az apa szidja a gyermek előtt az anyát, az anya szidja az apát, s ennek az az eredménye, hogy a szülőknek semmiféle tekintélye nincs a gyermek előtt. Tiszteletet sem érez irántuk. Hogy is érezne, hisz ha részeg az apa, akkor annyi bolondot összebeszél, vagy leül vele tovább inni. El is verik néha az apjukat, ha nem viselkedik rendesen! (...) Egyik tanítványom szavai: „Tegnap jól elvertük az öreget, mert be volt rúgva". Vagy egy másik szerint: „Szorult tegnap a mama, jól felpofozta a bátyám, mert goromba volt hozzá." Egy kis 7 éves fiú arra a kérdésemre, mit csinál a papája, azt felelte: „Melyik apám, az a Pál apám, aki mindig részeg, aztán elcsapott bennünket, vagy az a Vég apám, amelyik jó ember?" Az apjukról minden tisztelet nélkül beszélnek. „Az én apám úgy iszik, mint a disznó." „Úgy megy apámba a pálinka, mint a ladánba a menkü." „A disznó apám tegnap be volt rúgva és megvert engem is meg az anyámat is." (...) A kültelkek egyes vidékein rendkívül gyakoriak a korcsmai verekedések, bicskázások, nem ritkán gyilkosságok is előfordulnak. (...) A verekedéseknek pl. egysze-