Peremhelyzetek – szociográfiák - Budapesti Negyed 35-36. (2002. tavasz-nyár)

ALBERTINI BÉLA Budapesti szociofotók — világháborútól világháborúig

Az előbbiek adják szűkebb témánk hátterét. A budapesti szociális fotográfiákat a sajtó tükrében lehet a legjobban szemügyre venni. A címben megjelölt korszakban is. Sőt, talán ekkor leginkább. A magyar sajtó virágkorát főként a dualizmus idejének második fele jelenti. Azonban, mint fentebb már láttuk, a fotográfia akkor a lapokban még csak feljövőben volt. A szociális fénykép is. Az igazi egymásra találás a két háború között történt meg. A második világháború és a szociofotó kapcsolatáról már volt szó a Budapesti Negyed hasábjain (1997/15). A „fordulat" időszakától, 1948—1949-től sokáig nem lehet magyar (budapesti) szociális fényképezésről beszélni. A politika szerint ekkor nem voltak szociális problémák. Hogy keletkezhettek volna hát szociofotók? A cáfolatot Tömegszállás Tábori Kornél: Egy halálraítélt ország borzalmaiból Budapest, 1920