Peremhelyzetek – szociográfiák - Budapesti Negyed 35-36. (2002. tavasz-nyár)

KŐBÁNYAI JÁNOS Biztosítótű és bőrnadrág

ban félelem ül / Borotvaélen táncol a becsület / Kócos asszony, ne várd az embered / Fény van a kocsma körül / A bor melege fűt / Hajnali ébredés keserű szájíze/Almaim nyomasztó képe megvisel / De a tegnapi munkától kezem még fáradt / Éjszaka holtfáradtan esem az ágynak.") A sivár, érzelemszegény környezet és a szűk lehetőségek kiváltotta „elszakadás" — és a folytatás, a valódi szabadság illúzióját csak pillanatokra, mesterségesen felvillantani képes zsákutcás lázadás — megdöbbentő és a kiúttalanságra is rámutató dokumentuma a „Farkasmese", amelyhez a koncerteken a közönség elkeseredett, vinnyogó üvöltése szolgáltatja a kíséretet. („Egyszer volt, hol nem volt / Még a külvárosi tengeren is túl / Volt egyszer egy farkaskölyök / hallgasd meg történetét / Elunta a szülei meséjét / a meddő vitatkozást / elszökött otthonról végleg / hogy elkezdjen egy új mesét, mesét? / Elment a városba, metróra szállt / kutyába sem vették / az aluljáróban kergette a sintér / kutyának nézték / jó pénzért mehetett volna ugatni egy ház körül / rákapott az italra és úgy érezte, hogy szabadon él / Nem értem, miért, hisz jóra nevelték.") Miklóska Lajos. (A Beatrice basszusgitárosa és komponistája. Apja női fodrász, anyja pénztárosnő. Bukdácsolás után végzett a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban. Nyolcéves korától zongorázni taníttatták. Leérettségizve klasszikus-gitárosnak készült, de elragadta a beathullám, és — mert egy nevesincs zenekarban ez a hangszer hiányzott — basszusos lett. Az egyik első, legendás rockcsoportban, a Sakk-Mattban lett ismertté, majd amikor feloszlottak, a Korongba ment. Ők próbáltak először rockszínházat csinálni Magyarországon, többek közt a Jézus Krisztus Szupersztár-x. is előadták magyarul. A biztató indítás után kétszer is nekirugaszkodott a szélesebb siker felé vezető útnak. A Syriusba Orszáczky Miklós helyére őt hívták helyettesíteni. Ez sem másnak, sem neki nem sikerült. Majd egyéves görcsös erőlködés után elküldték a zenekarból. Másodszor, a Korálból — amely Koncz Zsuzsa kísérőzenekaraként alakult — maga Koncz távolította el keményen, nem zenei, hanem „viselkedési problémák" miatt. E kudarc után — amikor már másfél hete nem tudott aludni —, hogy be ne csavarodjon, elment egy építkezésre segédmunkásnak. Fél évig dolgozott itt, majd — hogy beteg nagynénjét elláthassa, akivel eltartási szerződése volt — gobelint szőtt egy szövetkezet bedolgozójaként. Közben verseket zenésített meg, egy szál gitárral kísérte volna magát, de az első fellépésen — egy gólyabálon az Iparművészeti Főiskolán — a többnyire részeg hallgatóság előtt megbukott, és elment a folytatástól a kedve. Raktárosnak állt be egy üzembe, majd egy vendéglátó-zenekarban napi hat órán át „nyomta" tízperces szünetekkel