Peremhelyzetek – szociográfiák - Budapesti Negyed 35-36. (2002. tavasz-nyár)

GÉCZI JÁNOS Vadnarancsok I. (1982)

rektől a hitet, és nem adtak cserébe mást. Nem a fiatalok nem hisznek, ha­nem az öregek nem mutatnak utat. Azért utálják a fiatalok a munkát. Ok nem azt mondják, hogy nem szeretnek dolgozni. De rengeteg a fiatal — ez tudvalevő — Magyarországon, aki figuráns, modell stb., aki olyan munkát vállal, ami nem sok időt vesz el. Minimális pénzt lehet kapni, de be van írva a személyibe a munkahely. És miért nem szeretnek dolgozni? Mert senki nem tanította őket arra, hogy szeressenek dolgozni. Valamikor lehet, hogy elképzelésük volt, majd találnak olyan munkát, amit szeretnek, de elvesz­tették a hitüket. Itt azt mondják, mindenkinek megvan a pénzminimuma, de nem ez a fontos. Persze, én rózsadombi kádergyerek vagyok, és ott állnak a hátam mögött a szüleim. Hát igen, de én a szüleimtől hitet kaptam, amit sorra el­vesztettem. Azért a hit hiánya sokkal tragikusabb, mint a hitetlenség, mert így az ember tudja, hogy volt valami, amiben meg tudott kapaszkodni, ami mellett tudott érvelni. Ha nem lettek volna ilyenek a szüleim, akkor rögtön a nagy magyar realitásba csöppentem volna. Nyugaton az a jó, hogy az ember bátran megdögölhet. Van egy csomó narkotikum, és az ember szabadon pusztíthatja az agyát. Itt még ez is til­tott. Az ember alapvető joga, hogy szabadon rendelkezzen a saját életével. Engem demokratikusan neveltek. Azt hittem, az egész országban demokrá­cia van. De ha valaki kiáll az út közepére, mondjuk, a Batthyány téren, és el­tüzel egy vörös zászlót, ezért tíz év börtön jár. Jobban fáj az embernek, ha a saját hazájában boldogtalan, mint más or­szágban. Itt anyagi boldogság talán van. Az anyag boldogsága létezik. Ez a totál materializmus. Az a fontos, hogy nem halunk éhen! Hogy Nyugaton vannak nyomortanyák, és itt nincsenek! Itt viszont tízmillió lelki szegény van. Szívesen élnék nyomorban, csak elégedetlen lehetnék. Ezért van, hogy a fiatalok szembefordulnak a társadalommal, passzívak lesznek, nem dol­goznak, tereken ácsorognak. Ha meglátnak egy Lenin-képet, mindenki rosszul lesz, mert utálják Marxot, Engelst, Lenint. Ez a társadalom ideoló­gia nélküli. Nagyon sajnálom Marxot, Engelst és Lenint, hogy teremtettek egy nagyszerű filozófiai alapon álló ideológiát, és most mások ilyen siralmas társadalmat csináltak belőle. Iszonyatos. Azt mondják, pukkasztó vagyok. Igaz, néha három jelvényt viselek. Bal ol­dalon Lenin-jelvényt, középen zsidó csillagot, jobb oldalon pedig nemzeti­színű kokárdát. Azt mondják, ezt azért csinálom, hogy másokat idegesítsek, de én csak természetesen viselkedem, és ettől semmi nem térít el. Nem fo­gok vigyázzban ülni, ha fáradt vagyok, sőt, szétdobom a lábam, ha kell.

Next

/
Thumbnails
Contents