Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

FÁBRI ANNA „Mit lehet írni Pestről?"

megtörtént, és megújított, változatos megfogalmazásokban oly kedvelt motívuma lett a 18-19. századi európai — s benne a magyar — elbeszélő irodalomnak, Krúdy regényeiben is fontos szerepet kapott. Méghozzá az élet és irodalom szétválaszthatatlan szimbiózisában megjelenítve. A regények (és általában az irodalom) nagy befolyását az életértelmezésekre Krúdy nemcsak íróhőseihez kötötten vetette fel, de igazán erőteljesen mégiscsak az ő történeteikben hangsúlyozta. Nemegyszer nyíltan szólt arról, hogy hősei irodalmi mintákhoz igazodnak, amikor Pestet a titkok (főként pedig az eltitkolt bűnök) városának tartják. „Anyám pedig szenvedélyes regényolvasó volt — meséli a Nagy kópé idegenből jött, rejtélyes Antóniája Rezeda Kázmérnak. — Azt mondta, hogy Pesten legalábbis annyi a titok, mint Stic Jenő Párizsában". (Később, az elbeszélő egyik — az óbudai utcákat jellemző — hasonlatában, mintegy visszhangszerűen, újra elhangzik e regényben Sue neve: „A zsidótemplom mellett sikátorok lapulnak, mint Eugen Sue regényeiben".)

18 Az irodalom azonban csak nyelvet (kifejezéskészletet) ad az élet magyarázatához és elbeszéléséhez, eligazodni benne nem regényalakok, hanem eleven emberek segítenek. A Pesttel való ismerkedés időszaka egyfajta beavatási időszak az ifjú Krúdyhősök (és hősnők) életében: szinte mindannyian kapnak egy-egy tanítót vagy nevelőt, aki feltárja előttük a nagyvárosi élet íe Uo. 286. és 302. old. 19 Krúdy Gyula látogatásai című önéletrajzi tórcasorozatában (1930) azután a maga első pesti mentoráról is megemlékezett az író, a (és irodalom) rejtelmeit. Amolyan modern és provinciális Vergiliusokat, akik a pokol látnivalói helyett a nagyvárosi élet tudnivalóit ismertetik kalauzol íjaikkal. Az író-nevelők és más komoly férfiak mellett azonban a sokat tapasztalt nők is feltűnnek efféle szerepekben, sőt, a Krúdy-regények többségében egyedül ők a tisztánlátók, minden pesti titkok tudói. Azt a véleményét, hogy a századvégi Pesten minden eszményített érték eladó és megvásárolható, mát Az aranybánya című regénye olvasóinak is tudomására hozta Krúdy, de a pesti (ember)vásár rajzát a maga bonyolult kiterjedtségében (és szkeptikus költőiségében) először // vörös postakocsi történetében bontakoztatta ki. A regény főhőse (és olykor narrátora) a sikertelen író, Rezeda Kázmér (aki oly sokszor lép még majd fel főszerepben a Krúdy-művekben) íróként is, megsebzett moralistaként is úgy akar felülkerekedni a városon, hogy megkísérli történetbe foglalni megismert (vagy megismerni vélt) titkait, bűneit. S ezzel osztozik a regény valamennyi történetmondójának törekvéseiben. Bár a négy történetmondó különböző értelmezési szintekről adja elő történeteit, Rezedáé és a szerzői történetmondőé egyaránt irodalmias jellegű, s mindkettő megerősíti az írói szándékokat elősoroló, a regény előszavaként közzétett levél állításait. A Kiss Józsefhez írott levél hivatkozása a házak tetején beleselkedő sánta ördögre (Lesage hősére) az írószerepnek ugyanbankóhamisítás következtében börtönviselt Náray Ivánról, akit költőként Benedek Aladár néven ismert (és felejtett el) a közönség.