Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

TANDORI DEZSŐ „Krúdy", „Pest"

életemnek, mind kevesebb akarok lenni, ahogy ezt már a hatvanas években írtam. De nem vagyok semmi elfogult Pest-bolond, mert például ez az újabb — ismételjem a szót? — bolondságom épp Párizsban indult, az italnak az ő elhagyása, ott négy nap nem is ettem, sört kortyintottam háromszor napjában helyette, és jártam harminc kilométereket, lovakhoz, meg csak úgy, jártam egy várost történetesen, minden történet nélkül, mert, mondom, én is „csak az életemet jártam..." S most pont itt vagyok. Itthon, nem itthon, itt így épp. S holnap, hogy majd megyek feladni ezt postán s egyebeket, furcsa lesz, tudom, az enyhén léhább, üres szombati Belvárosban s vidékén (léhább? ellenkezőleg, inkább a magány révén több kulináris és italos léhaságra csábító!) Nagy-Csarnokomba is, furKálmán Jenő és Krúdy Gyula a New York kávéházban Szigethy István karikatúrája A New Yorktól a Hungáriáig Szerk.: Konrádyné Gálos Magda „Krúdy csak a felszínen bóbiskolt, különben «oberen» figyelt, és odavágta az üveget... "