Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - ERDEI GYÖNGYI Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918

— de ez sem hozott eredményt. A döntési mechanizmus és a bírálat hangneme azonban ismét botrányt váltott ki: a pályázatokon induló művészek együttes tiltakozó levelét azonban a polgármester, majd a közgyűlés is elutasította.

8 A következő pályázatot — ismét mindkét alkotásra — 1906-ban hirdették meg. Ekkor már pontosan megjelölték az alkotások helyét (a Szabadságharc-szobrot a lebontott Újépület helyén, a Szabadság téren kívánták felállítani), és a korábban kapott kritikák hatására a bíráló bizottság összetétele is a szélesebb szakmai és közéleti kör bevonását tükrözte.

9 A két kudarc után biztos eredményre törekedtek, ezért előírták, hog)' a díjat csak kivitelre alkalmas pályamunka nyerheti el. A pályázatot meglepő módon két fiatal művész, Szamovolszky Ödön és Gách István nyerte, megelőzve a korszak ismert, nagytekintélyű szobrászait. A díjjal együtt a kivitelre szóló megbízást is megkapták. Gyors ütemben indult meg az előkészítő munka: a két szobrász ütemtervét a Bárczy polgármester elnökletével megalakuló szoborbizottság

10 elfogadta, ezzel a terv a megvalósulás útjára léphetett. A művészek vállalták, hogy az alkotást 1917-ben átadják „a főváros közönségének".

11 Az első két évben az előkészítés az ütemterv szerint haladt: a művészek elkészítették a szobormintákat, a bizottság azonban több módosítást is javasolt, így ez a fázis a vártnál kissé hosszabbra nyúlt. 1909-re készült el az újabb minta, amelyet a bizottság immár nagy tetszéssel fogadott: „A szobormű közepén áll a Hadúr kőből készülő hatalmas, nagyvonalú alakja, előtte a szabadság géniusza, amint... vágtat előre. A talapzat két ívelt szárnyán jobb oldalt Petőfi, balról Kossuth vezeti lelkesülten a győzelem felé a magyar népet. Ez a két szárny is kőnek készült... A talapzat hátsó oldalán a vérszerződés domborműve van."

12 A szobor méretei elárulják monumentalitását: a Hadúr magasságát 9 méterre, az egész szoborét 24 méterre, szélességét pedig 18 méterre tervezték az alkotók.

3 Ettől kezdve azonban az alkotói folyamat csak áttételesen követhető: mindössze néhány honoráriumrészlet kifizetéséről maradtak dokumentumok. Ekkor azonban kitört a háború: Gách István csaknem azonnal katonai behívót kapott, Szamovolszky Ödön pedig hirtelen meghalt. A szobor sorsának utolsó momentuma a Műcsarnok 1914-ben rendezett kiállítása, amelyen a mű elkészült részlete aranyérmet nyert. A kortárs Lyka Károly elragad8 A résztvevők közt találjuk Kőrössy Albertet, Márkus Gézát, Füredi Richárdot, Kallós Edét és Róna Józsefet is. Lásd BFL IV. 1 407/b. 2122/1894-111.; Szálai Mihály törvényhatósági bizottsági tag az 1905. május 24-ei közgyűlésen interpellált, és felvetette a polgármesternek a beadványban szereplő kifogásokat. A polgármester a fő problémát abban látta, hogy a bizottsági eljárás anyaga nyilvánosságra került. Lásd: Budapest Székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1905-ban tartott közgyűlésének jegyzőkönyvei (1905. május 24-ei közgyűlés), 253-254. old. 9 BFL IV. 1407/b. 140033/1907-VII- A Szabadság szobor (aláírás nélkül). In: Budapesti Hírlop, 1907. június 12., 5-6. old. ío A bizottságban a tanács vezetői mellett művésztagok is helyet kaptak, köztük Alpór Ignác, Ligeti Miklós és Lyka Károly művészeti író is. 11 BFL IV. 1407/b. 2122/1894-111. 12 1 909. február 10.

; BFL IV. 1407/b., 2122/1894-111.; Liber Endre: i.m., 437. old. 13 Liber Endre: i.m., 438. old.