Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)
MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - ERDEI GYÖNGYI Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918
tatással ír a bemutatott szoborról — romantikus „túlfűtöttsége", a konvencionális sémákon túllépő merész, változatos formák nagy hatást gyakoroltak rá. A szoboralap nagy része a háború idején felmorzsolódott, így a mű sohasem készült el. A pályázatok sorában különleges hely illeti meg Kossuth fővárosi szobrát. Története több korszakon is átnyúlik. A pályázatot, mint említettük, a Szabadságharc-szoborral együtt hirdették meg, de itt is csak másodszorra, 1908-ban született eredmény. A problémákat először az alkotás helyének kiválasztása okozta, ezért a második kiírásban már pontosan megjelölték a reprezentatív helyet: „az Országház-térnek a Parlament főhomlokzatával szemben fekvő részét... s a szobormű hazánk nagy fiát, Kossuth Lajost arczczal az Országház felé fo rd ú Iva áb rázó Íja. " A korabeli reflexiókból ítélve a zsűri ezúttal is Kossuth Ferenc „kívánsága" szerint döntött. A meghívott külföldi szakértők sajtónyilatkozatot tettek közzé fenntartásaikról, az eredmény azonban változatlan maradt. 15 Az első díjat és a kiviteli megbízást Horvay János nyerte el. 16 Elkészített ütemtervében 1918-ra időzítette az alkotás befejezését. A kivitelezés felügyeletére alakult szoborbizottságba — a szaktisztviselők mellett — építészeket és szobrászokat is megH Tervezet, 1. old. (1905. május 28.), BFL IV. 1407/b. 105773/1905-VII. is Lyka Károly: Szobrászarunk a századfordulón Bp., 1954. 21. old. u Lyka Károly: Szobrászarunk, i.m., 21. old.; Jegyzőkönyv (dátum nélkül) BFL IV. 1407/b. 964/1894-VII. i? Jelentés a tanács számára (dátum nélkül, 1920-ból) BFL IV. 1 407/b. 964/1894-VII. A közgyűlés 1925. november 6-án felhatalmazta a tanácsot, hogy intézkedjen a szobor felállítása hívtak. A gipszminták 1913-ra készültek el, s ekkor kezdte meg a művész az életnagyságú alakok készítését is. A háború kitörése és a pénzhiány azonban ezt a munkát is félbeszakította. A maradék pénzalap az 1919— 1920-ban bekövetkezett pénzügyi válság során teljesen elértéktelenedett. 17 A főváros 1926-ban hozott döntést az alkotás befejezéséről, s a költségeket rendkívüli hitelből fedezte. 1927-re készült el a mű, és végre elfoglalhatta kijelölt helyét. A „közönségsiker", a lelkesedés azonban elmaradt. Még a kormánypárti sajtó is fanyalogva fogadta Morvay alkotását. 18 A szabadságharc tragikumát hangsúlyozó szoborcsoport ellenérzést váltott ki a kortársakból, és ez a továbbélő hatás végül megpecsételte a mű sorsát. A pályázatok sorába csak részlegesen illeszkedik a budai vár 1849-es visszafoglalását ábrázoló festmény, amelynek története nemcsak tárgyáról, de a művészi alkotás lehetőségét felkínáló pártolóktól, sőt a korról is sokat elárul. Ezúttal a főváros a kezdeményező: mind a mű finanszírozását, mind a pályázat lebonyolítását önállóan, saját hatáskörében vállalja. Az első pályázatot — a Képzőművészeti Bizottság javaslatára — 1903-ban írták ki. A hirdetmény első változata arra mutat, hogy a tanács a művészektől mindenekelőtt a történeti hűség követését várta, érdekében. Lásd Vayer Lajos: A Kossuth-kultusz a magyar művészetben. In: Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1952. Bp., 1953.19. old. és Liber Endre, i.m., 336. old. 18 Liber Endre, i.m., 338. old. és Vayer Lajos, i.m., 19. old. 19 Az újabb háborút követően, egy gyökeresen új korszakban, 1952-ben a Minisztertanács hozott határozatot a mű lebontásáról. Helyére Kisfaludy Stróbl Zsigmond Kossuth-szobra került. Mellékalakjai Kocsis András és Ungvári Lojos művei.
